Az amerikai választási rendszer még abból az időből származik, amikor a termetes országban figyelembe kellett venni a közlekedés sebességét. Ezért épült ki az elektori rendszer, és ezért szavaznak furcsa módon mindig kedden (hogy a messziről érkező szavazók a vasárnapi mise után, hétfői indulással is biztosan odaérjenek az urnákhoz).

Advertisement

A választási matematika alapja egyszerű, az összesen 538 elektori szavazatból 270-et kell a győztesnek összegereblyézni, bármely tetszőleges államok szavazatainak összesítésével. Az elektori szavazatok népesség arányában oszlanak meg az egyes államok között, így 40 milliós Kalifornia 55, míg az alig több mint félmillió lakosú, Wyoming 3 elektori szavazatot ad. A szavazás általában egyetlen napon (Kedden) történik, de néhány állam megengedi az előzetes szavazást is (ilyen pl. Florida, Colorado), Las Vegas államában Nevadában már le is adták a szavazatok több mint 70%-át.

Idén, akár az összes eddigi választáson, a két nagy párt jelöltjének van esélye a győzelemre, de ahogy az elmúlt választásokon a harmadik utas jelöltek; idén a libertariánus Gary Johnson és a zöld párti Jill Stein, akár a választást is eldönthetik.

Advertisement

Az esélyek

A közvélemény kutatások többsége és azok átlaga Clinton győzelmét vetíti előre, de nem maradéktalanul és bár az elmúlt két hétben felzárkózott Trump előretörése megállt, az egyik meglehetősen pontosan jósoló kutató az IDB éppen tegnap mérte Trump 2%-os országos előnyét. Csak hát ez nem feltétlenül a döntő. A 2000-es választásokon W. két százalékkal bukta az országos választást Gore-al szemben, de az elektori szavazatokat végül Floridában alig pár ezer szavazattal a maga javára fordította.

A szokásos kék és vörös bástyák nagy többsége valószínűleg most sem vált színt, a döntés szokás szerint a csatatér államokon múlik, de idén némi csavarral. Clinton ugyanis közel teljes pályás letámadást hajtott végre, olyan államokban is Trumpot fenyegetve, amelyek Obama kivételes 2008-as győzelmétől eltekintve soha nem szavaztak a demokratákra. Mindez igen jó ötletnek tűnt egészen egy héttel ezelőttig, de amikor Trump hirtelen felzárkózott, rögtön a kiütközött a stratégia kockázata is. Trump, aki a kezdetektől a rozsdaövezetekben tengődő lecsúszott fehér középosztályhoz beszél, hirtelen nem csak a klasszikus csatatér államokban került Clinton közelébe, de olyan demokrata várakban is, mint Pennsylvania, vagy Michigan, amelyek nem szűkölködnek sem rozsdaövezetben, sem lecsúszott fehér középosztályban.

Forrás: fivethirtyeight.com

Amitől Clintonnak félnie kell:

Advertisement

Sponsored

Az elmúlt nyolc év: ritkán kerül szóba, de Roosevelt/Truman óta a demokrata jelölt nem nyert három ciklust egymás után (és ahhoz is kellett egy világháború). Obama megítélése ugyan a végéhez közeledve nem rossz, de ennyi idő után inkább a problémák hajlamosak megragadni az emberek fejében. Az igény természetszerűleg erősebb a változtatásra és ennek az igénynek Trump lényegében megfelel.

A Sanders szavazók: bár a demokrata szavazók többsége viszonylag jó arányban támogatja Clintont, Sanders fanatikus rajongóinak egy része nehezen felejti a nyári machinációkat, amelyekre a wikileaks volt olyan kedves azóta is többször emlékeztette őket.

Advertisement

A fehérek: a fehér szavazók szavazási kedve régen látott magasságban van, ez felmérésekből és a már leadott szavazatokból is egyértelműen látszik. Igaz ez a regisztrált republikánusokra, de ami Clinton szempontjából még veszélyesebb: a független szavazókra is. Természetesen a növekedés nem mind Trump javára megy, de az előzetesek a független fehér szavazók (a fehér szavazók között általában) körében masszív Trump előnyt mutatnak a kulcsállamokban.

A feketék: a demokraták legerősebb bástyája a fekete szavazók, 4 és 8 éve klasszikus republikánus államokban nagy szerepük volt Obama győzelmében. Idén azonban a fehér öreglány már akkor sem tűnik elég vonzónak, ha a másik oldalon Trump a mumus. A feketék szavazási kedve mindenhol erősen visszaesett, ami különösen az északi kulcsállamokban bosszulhatja meg magát.

A függetlenek: a legnehezebben felmérhető csoport, a felmérésekben statisztikailag szinte lehetetlen pontosan tisztítani a válaszaikat. Ők képezik azt a fekete lyukat, amely akár mindent felboríthat.

Advertisement

A közvéleménykutatások: a közvélemény kutatás nem egyszerűen a válaszok összesítése, a kutató cégek különböző modellek szerint tisztítják a beérkező válaszok arányát. A legtöbb poll jellemzően több demokrata szavazót számít be, mint republikánust (+3 és +12% között). Csak hogy a fehér szavazók lelkesedése és a fekete szavazók apátiája ezeket a modelleket akár haza is vághatják.

Amiben Clinton bízhat

Advertisement

Donald Trump

A latino szavazók: akik hatalmas számban tódulnak az urnákhoz, és a többségük nem Donald párti, még ha nem is akkora a demokrata hevület körükben, mint a feketék között. A latino szavazók lelkesedése hozhatja a déli kulcsállamokat. Elsősorban Floridát, de Nevadát és Coloradot is.

Advertisement

Amitől Trumpnak kell félnie

A kezdetekben amatőr kampánycsapat és a republikánus háttérgépezet és helyi kampánycsapatok eleinte gyenge együttműködése visszaüthet a szavazatok számában.

A fekete, és főleg a latino kisebbség. Ekkora Falat nehéz lenyelni (bocs!).

Advertisement

Az amerikai újbaloldal engesztelhetetlen dühe, a Clinton körül nyüzsgő hollywoodi és zenei celebritások, sportolók elszánt kampánya vele szemben. Clint Eastwoodon kívül idén egyetlen színész sem merte felvállalni Donaldot.

Amiben Trump bízhat

Advertisement

Minden amitől Clintonnak félnie kell.

Battleground states/Swing states/The blue wall

Advertisement

Államok, amiket nem érdemes nézni: California a terminátor kivételével nem választ republikánust, ahogy Texasban sem kedvelik a jenki okostojásokat.

Államok, amelyekre figyelni kell.

Florida: 29 elektor, a kulcsállamok között is az egyik legfontosabb. Enyhe Clinton fölény, de magas a független szavazók aránya.

Advertisement

Észak Karolina: 15 elektor, gyakorlatilag enyhe Clinton fölény.

Nevada: 4 elektor, enyhe Clinton fölény.

Advertisement

Colorado: 9 elektor, határozott (5-8%) Clinton fölény, de a korai szavazók között mégis a republikánusok vezetnek. Ahogy idén máshol, itt is magas a független szavazók száma, viszont senki sem tudja pontosan, ők kire szavaznak inkább. Ha Trump itt nyerni tud, azzal lehasítja Clinton egyik kicsi, de fontos államát.

Pennsylvania: 20 elektor, határozott (5-8%) Clinton fölény, rozsdaövezet. Coloradonál sokkal kevesebb latino, de több fekete szavazó. Ha Trump megnyeri azzal akár önmagában eldöntheti a választást.

Advertisement

Michigan: 16 elektor, határozott (5-8%) Clinton fölény, rozsdaövezet. Pennsylvaniához hasonló helyzet. Ha Trump Pennsylvania mellett ezt is megnyeri, akkor még Florida elvesztése is beleférhet.

Ohio/Iowa: szűk Trump előnynek látszik leginkább, de ha Trump itt mégis bukik, akkor Clinton gyakorlatilag győz.

Összefoglalva a következő mondható: Clinton győzelmét Trump csak egy Brexit kaliberű váratlan győzelemmel veheti el, de ami a briteknél meglepetés volt, itt kevésbé lenne az, hiszen Trump pontosan azokat a rétegeket, és azokat a problémákat célozta meg, akik és ami ezt a fordulatot elhozhatja. Csak hát e közben Trumpnak sikerült megsértenie a népes latino közösséget, és még a saját republikánus bázisának egy része is megundorodott tőle. Ez a választás sokkal inkább szól az ő mozgósító erejéről és hibáiról, mint a demokraták igencsak szürke, és ahhoz képest is meglehetősen ellenszenves jelöltjéről.

Advertisement

A folytatásban a választás tétjéről.