A Zika-vírusfertőzés miatt az Egészségügyi Világszervezet napi rendszerességgel tart válságtanácskozást, mely fertőzés főleg Dél-Amerikában egyre nagyobb méreteket ölt. A Zika-láz az amerikai kontinensen 2014 februárjában ütötte fel először a fejét. Észak- és Dél-Amerika, valamint a karibi térség 23 országában regisztrálták. A Guardian egyik cikke szerint a szervezet több magas beosztású egészségügyi szakembere is úgy gondolja, hogy a magzatokban súlyos elváltozásokat – komoly értelmi akadályozottsággal együtt járó kóros kisfejűséget – okozó Zika-vírus nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a világ lakossága számára, mint a tavaly és tavaly előtt 11 ezer afrikai életét követelő Ebola.Az angol közegészségügyi szervezet szerint a Zika-vírus akár szexuális úton is fertőzhet, bár egyelőre nem ez a jellemző eset, volt már rá pélutóbbi évtizedekben a bolygó egyre több pontján jelent meg. Az angol közegészségügyi szervezet szerint a Zika-vírus akár szexuális úton is fertőzhet, bár egyelőre nem ez a jellemző eset, volt már rá példa.

A veszélyt jelentősen növeli, hogy míg az Ebolával szemben több kísérleti oltóanyag is rendelkezésre áll, a Zika-vírussal szemben semmilyen vakcina sincsen a szakemberek kezében. A betegségtől a Brazília mellett leginkább sújtott országban, Kolumbiában a hatóságok: a 220 méternél alacsonyabban fekvő területeken arra kérték a nőket, hogy 6-8 hónappal halasszák el a gyermekvállalást, az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a fertőzött nők áteshetnek terhességmegszakításon. /Innen/.

Advertisement

A Zika-vírus egy rendkívül veszélyes és rettenetes járvány, elsősorban a szülendő gyermekek egészségét veszélyeztetik és amely immár a Rio de Janeiro-i olimpia megtartását is megkérdőjelezi. De talán érdemes visszapillantani a múltba, milyen - sok esetben már elfelejtett - betegségek leselkedtek a gyermekekre és a sajátos foglalkozásokat űző szüleikre, így közvetve rájuk is.

Angolkór.

A mai fiatalok számára elegáns, netán akár irigylésre méltónak is hangzó betegség, az angolkór vagy más néven rachitis fokozottabb előfordulását a XX. század elején észlelték, elsősorban Anglia területén. Azt vették észre, hogy a gyermekek jelentős részénél a csecsemőkor előrehaladásával különböző csont deformitások alakultak ki: görbe lábak, karok, puha koponyacsont stb. Később rájöttek arra, hogy ennek az egyik oka az, hogy a gyerekek nem kaptak megfelelő mennyiségű napfényt. Mi is az angolkór? Az angolkór kialakulásának leggyakoribb oka a növekvő szervezet elégtelen D-vitamin ellátottsága. Ez adódhat abból, hogy nem eszik olyan táplálékot a gyermek, mely a szervezete számára biztosítaná a megfelelő mennyiségű D-vitamin szükségletet. A kórkép oka lehet felszívódási betegség, amikor a D-vitamin nem tud megfelelően felszívódni a bélrendszerből. /Innen/.

Skorbut.

A skorbut a C-vitamin hiánya miatt kialakuló súlyos táplálkozási betegség. Az egyoldalú étkezés (nyers gyümölcsök és zöldségek hiánya) miatt főleg a tengerészek körében fordult elő. Már az ókorban ismerték; az Ószövetség is említi. Először Hippokratész (Kr. e. 460 – kb. 380) írta le. Megfigyelték, hogy elsősorban tél végén és tavasz elején szedi áldozatait: a betegek fáradtságról, vérzékenységről panaszkodtak, testükön fekélyek keletkeztek, végtagjaik felduzzadtak.

A nagy földrajzi felfedezések korában a „tengeri pestis”-nek nevezett kór tömegesen irtotta a hajók legénységét. Vasco da Gama 1499-es indiai útján legénységének csaknem felét, Magellán több mint felét vesztette el e hiánybetegség miatt. /Wikipédia/.

Advertisement

Ha pedig azt hinnétek, hogy ezeknél nincs rosszabb, a Múlt-kor történelmi magazin friss száma pedig még ijesztőbb betegségről szóló cikket közölt, félelmetes címmel:

A 19. század rettegett betegsége: a foszforállkapocs.

Ebből az írásból emeltünk ki néhány hátborzongató betegséget. Bár e foglalkozási ártalmak olvasása után semmivel sem leszünk nyugodtabb a Zika-vírus veszélyei illetően, de megtudhatjuk, hogy az elődjeinknek is voltak bőven egészségügyi gondjai, a TBC és a gyermekparalízis leküzdéséről nem is beszélve.

Foszforállkapocs.

A gyufaiparban dolgozók egyik gyakori betegsége volt a 19. század folyamán (valamint, kisebb mértékben, a 20. század elején) az ún. foszforállkapocs, amely a sárga (vagy fehér) foszforral a megfelelő munkavédelmi előírások hiányában dolgozó munkások körében alakult ki.

Mivel az állkapocscsont nem kapta meg a megfelelő vérellátást és a szükséges tápanyagokat, fokozatosan elhalt. Fotókon és különböző történelmi dokumentumokon eddig is találkozhattunk a betegséggel, a bioarcheológia azonban a legutóbbi időkig nem tárt fel hasonló eseteket.

Bizonyos régi foglalkozásokat űzőknek ennél komolyabb problémákkal kellett szembenézniük. A bányászoknak például számolniuk kellett a pneumokoniózis, vagyis fekete tüdő nevű betegséggel, amelyet a szervre lerakódott szénpor okozott, a„rádiumlányok” pedig a többek között a karórák számlapjain és a repülőgépek magasságmérőin használt, főként rádiumból előállított festékek használata következtében (a lányok gyakran szájukkal nedvesítették be az ecsetet) veszthették el fogaikat, kihullhatott a hajuk, bőrükön tályogok keletkezhettek és teljesen legyengülhettek. A kéményseprők esetében a korom okozta irritáció hererákot okozhatott (hozzátehetjük, hogy a bányászok és a kéményseprők esetében ezek a veszélyek még ma is fennállnak).

Aki pedig további részletekre is kíváncsi, megtalálja a teljes cikkben: