Elsőnek jöjjenek a száraz adatok

Forgatókönyv: Kerecsendi Kis Márton, Apáthy Imre, Cserépy László

Rendező: Cserépy László

Főszereplők:

Advertisement

Balog István halász - Páger Antal

Szabó Imre asztalos - Rajczy Lajos

Lidi, Szabó felesége - Szeleczky Zita

Sponsored

Piroska, leányanya - Kiss Ilona

fiatalúr - Halász Géza

A film bemutatója: 1944 október 1.

A felfedezéséről

Hát kérem szépen; van, amikor olyankor bukkan rá az ember egy kisebbfajta csodára, amikor nem is számít rá. Indult a dolog azzal, hogy sok-sok film betárazása után próbáltam valamilyen szempont szerint belefogni a megnézésükbe. Azt konkrétan tudtam, hogy a régi és új kedvenceimmel akarok kezdeni. Az ő filmjeiket biztosan látni akarom. Ők pedig: Kabos, Hajmássy, Páger és Bilicsi. Ebből az induló csomagból válogattam aztán hangulatom és időm szerint esténként. Erre a filmre például hamar rákattintottam, de mikor a tévét teljes hangerőre kapcsolva is alig tudtam kihámozni a sok recsegés-ropogás közepette a beszédet, gyorsan elment tőle a kedvem. Eltettem türelmesebb korszakomra. Aztán egy napon úgy döntöttem, újra nekiveselkedem. Tapasztalatom szerint a ’30-as évek filmjei jellemzően sokkal rosszabb kép- és hangminőségben maradtak fenn. Az 1940-45 között készültek sokkal jobb állapotúak. Na, erre ez a film maga az élő cáfolat. Tényleg türelemjáték volt elkapni a fonalat, folyamatosan hegyezni a fület, hogy az ember úgy bele tudjon merülni a nézésébe, ahogy én szeretem. Egy jó film nekem olyan, mint egy jó könyv. Olyankor kettőnk között létrejön egy kapcsolat, egy viszony, és az ember mintegy buborékban ülve átadja magát a filmnézésnek vagy az olvasásnak. A csodálatomat iránta tovább fokozta, hogy azokban a végzetes időkben hogy tudott elkészülni egy ilyen remekmű. Sok képzelőerő nem kell ahhoz, hogy a színészek és egyéb alkotók is – ugyan ki-ki helyzete és világlátása szerint – biztosan folyamatosan hallgatták, olvasták a híreket, mindenki gondolkodott, tanakodott, hogy mit tegyen, ne tegyen, hogyan próbálja túlélni azt a borzalmat. És eközben írtak, rendeztek, játszottak. Bár talán segítség is volt, mikor még dolgozhattak. De jellemző, hogy ez a film Szeleczky utolsó előtti, Págernek pedig az utolsó volt 1957-ig, mikor aztán pályája újraindult itthon.

A történetről magáról

Ez a film már az első percekben elnyerte szimpátiámat, sőt, szeretetemet. Egyrészt azért, mert helyszínében, történetében, a szereplőiben jó értelemben nagyon más volt, mint a korszak filmjei. Másrészt már Páger első szavai (miután kibogoztam, mit mondott), a játéka, az a sallangmentes, természetes játék lenyűgözött. A történet egy faluban játszódik, tehát végre nemcsak az inkább rossz, mint jó filmgyári díszletek között, pesti helyszíneket imitálva. A középpontban egy szerelmi háromszög áll, a vezető karakterek pedig nem főurak, nagypolgárok vagy művészek. Ja, és nem vígjáték.

Advertisement

Advertisement

Szabó Imre asztalosmester ugyan csak fél éve házasodott, de feleségével, Lidivel már nagyon szeretnének gyereket. Az asztalos segédjével és inasával a saját portájukon dolgozik a műhelyben. Szomszédja Balog István, aki egy halászember és kompja van. I. világháborús hadirokkant, sánta lett. Ezen kívül is csapás érte, megözvegyült, négy kisgyereket nevel egyedül. De mindezek ellenére a család nagy szeretetben és vidámságban él. Balog nagyon szeretne új asszonyt vinni a házhoz, bár tudja, hogy a sántasága és a sok gyerek miatt nem könnyű dolog ez. A szomszédok egymással jól megvannak, segítik egymást, ahol tudják.

A két jó szomszéd: Páger Antal és Rajczy Lajos “Az első” c. filmből, hazafelé

A történet másik szála az uraságnál játszódik, de ott csak a fiatalúr jut igazán szerephez. Éppen egy szobalánya mondja el neki sírva, hogy terhes lett tőle. Mire a fiatalúr a kornak és társadalmi rangjának megfelelően jól leordítja a lány fejét, hogy miért nem vigyázott jobban, és odadobott neki némi pénzt abortuszra. Oldja meg a baját a lány, ahogy tudja.

Halász Géza (a fiatalúr) “Az első” c. filmből, amit kinézi magának Piroskát

Ekkor jön be a képbe Szabó asztalos szülőfalujából oda vetődő és az uraságnál munkát kereső lányanya, Piroska. Karján egy szőke kisfiúval érkezik, véletlenül éppen Szabóék portájához. Lidi nagy örömmel befogadja őket, vállalja, hogy még gondoskodik is a fiúcskáról addig, amíg az anyja a földeken van. Persze a csavar ott van, hogy férjének és Piroskának viszonya volt annak idején, és ebből a kapcsolatból született a gyerek. De Lidi a viszonyról jó ideig nem tudott. Mellékszálként Lidi megvizsgáltatja magát a helyi körorvosnál, majd a városban egy nőgyógyásznál, mi az oka annak, hogy még nem esett teherbe. Egy pontosabban nem meghatározott betegsége van, amit ugyan műtéttel meg lehetne gyógyítani, csak éppen a műtéti kockázat a nőre nézve szinte a halállal egyenlő. (Meg kell adni, hogy ez az orvosos szál azért eléggé meseszerű.) De erről Lidit az orvos nem tájékoztatja (végül is csak róla van szó), hanem a lezárt lelettel hazaküldi, hogy majd beszélje meg a helyi doktorral.

Szeleczky Zita (Lidi) “Az első” c. filmben éppen babázás közben

Piroska nagyjából 1-2 napot - tehát nem túl sokat - dolgozhatott a földeken, mikor az arra lovagló fiatalúr már ki is nézte magának és berendelte belső szolgálatba hozzájuk. Ezzel meg is lett a megesett cselédlány utánpótlása. Meg kell hagyni, Piroska eléggé csélcsap leányzó volt, egyrészről tűrte az újra szerelemre lobbanó asztalosmester udvarlását, sőt, járulékosan a sánta halász is próbálkozott nála, de leginkább annak örült, hogy a jóképű fiatalúr szemelte ki magának.

Kiss Ilona (Piroska) megérkezik a faluba

A vége felé asztalosunk a nőgyógyász még bontatlan levelét egymagában elviszi a helyi doktorhoz, aki elmondja, hogy műteni márpedig nem szabad az asszonyt, törődjenek bele, hogy nem lehet gyerekük, éljenek így kettecskén boldogan, amíg csak meg nem... Sajnos, Szabó addigra már annyira megbolondult a régi-új szerelemtől, hogy feleségének pont fordítva hazudja a műtéti esélyeket, aki erre boldogan térül-fordul és visszairányoz a városba, műtétre. Itt a főorvos némi tanakodás után vállalja a műtétet és ripsz és ropsz sort is akar keríteni rá. Ezek szerint várólista, mint olyan, nem volt. Vagy csak a filmekben...

Advertisement

A végkifejletben aztán nagyjából mindenki mindenkivel összevész, de szerencsére asztalosunk lelkiismerete feltámad, bebicajozik a városba és az utolsó pillanatban megakadályozza a műtétet és a biztos halált. Piroskát a fiatalúr mégsem akarja párjának, ő pedig az események hatására öngyilkosságot akar elkövetni. Előtte a kisfiút egy bölcsőben Szabóékra hagyja egy levélke kíséretében, és folyónak megy. De onnan kibeszéli a halászember, és Piroska, beletörődve abba, hogy jobb parti ezek szerint nem akadt neki, Baloggal és a sok gyerekével együtt a városba indul, új élet reményében. A hepiend a kisgyerek és Szabóék szempontjából viszont teljes: Piroska a gyereket náluk hagyja, neveljék tovább ők.


A némi iróniától nem mentes történetmesélés ellenére ez tényleg egy remek film. Az öt főbb szereplő közül Rajczy és Páger kivételesen jó volt, nagyon jó Kiss Ilona és Halász, jó Szeleczky. Az időnként a kornak megfelelően túl édeskés, meseszerű szál ellenére ez egy hiteles környezetben játszódó, erős történet.

Advertisement

Nem igazán szoktam filmeket újranézni, de ezt biztosan meg fogom nézni még. Filmbolondként sosem tudtam sem tízes, sem százas listát összeállítani a kedvenc filmjeimből, mert egy lista léte önmagában rangsorolást is jelent. Arra én képtelen lennék. Kivéve két filmet, a listám 1. és 2. helyén. Ugyanis sok éve a legkedvesebb filmem „Az én kis falum” Menzeltől, a második helyezett pedig a „Veri az ördög a feleségét”. Harmadik, meg még többedik már nem volt, csak sok-sok egyforma rendű-rangú, más-másért szeretett kedvenc. Ezzel a filmmel viszont meglett a rangsorom 3. tagja. Ajánlom figyelmetekbe nektek is.

A teljes film megtekinthető a youtube-on:

Alkotósorsok – és milyen sokatmondó sorsok

Rákaptam arra, hogy a filmek megnézését követően utánaolvassak a szereplőknek, színészi pályájuk, életük alakulásának. Ennél a filmnél különösen megdöbbentett Rajczy, Halász, Cserépy tragikus sorsa, de a többiekét is tartottam annyira érdekesnek, hogy írjak róluk.

Páger Antal – 1944 végén elhagyta az országot, Dél-Amerikában élt évekig

Ez az ember bárkit el tudott játszani hitelesen. De a paraszti figurákat meg egyenesen rászabták. Az imént összeszámoltam, 65 filmben láttam. Nem tudom, mi volt az ő varázsa, mitől volt ő ekkora színész. Külsejét, orgánumát tekintve elvileg nem volt egy kiemelkedően képességes ember. Talán a szeme volt a legszebb rajta. És mégis; el tudta játszani a nőcsábászt, a megalázott kisembert, a parasztot, a munkást, a mérnököt, a vezérigazgatót, a főnemest. A toldozott-foldozott gúnya ugyanúgy illett rá, mint a frakk. Nekem ő volt a legnagyobb magyar színész. Sok mindent írtak politikai nézeteiről, az akkori kurzussal való viszonyáról. Én ezt nem tudom, állást foglalni nem tudok, nem is akarok. Csak a színészt vagyok hajlandó nézni és csodálni. Nagy-nagy jótéteménye a magyar filmnek és neki magának is, hogy ’56-ban visszatért, és karrierjének második szakasza kezdődhetett. Sokat kaphattunk még tőle, igazi diadalmenet volt ez, mert szerencsére hosszú élet után 87 éves korában halt meg 1986-ban, Budapesten.

Advertisement

Az abszolút kedvenceim tőle a ’45 előtti időszakból:

- Szervusz, Péter! (1939)

Advertisement

- A férfi mind őrült (1937): egy inast játszik egy szállodában. Lubickol a szerepben. Meg kell nézni!

- Rozmaring (1938)

Advertisement

- Szerető fia, Péter (1942)

Rajczy Lajos – 1956-ban hagyta el az országot, egy évre rá öngyilkos lett

Rajczy Lajos

Rajzcy Lajos Szabó Imre szerepében telitalálat volt, erős, hiteles alakítást nyújtott. Nem csoda, remek színészről van szó. Rajczy arca, robosztus termete okán rengeteg paraszti és munkás szerepet játszott a háború után is. Viszont nagyon nem békült ki a kommunista rendszerrel, masszív alkoholista lett, részegen pedig keményen szidta a rendszert és a kommunistákat. A francia kultúrának volt a híve, nagyon szerette a francia filmeket, színészeket. A feleségnek azonban Kanadában voltak rokonai, ahol akkor sem igazi színházkultúra, sem filmgyártás nem volt. Rajczy légüres térbe került, nem talált más kiutat, csak a halált. 43 éves volt.

Halász Géza – itthon maradt, de alkoholista lett és 1957-ben öngyilkos lett

Halász Géza

Halász Gézának is ez a film volt az utolsó filmje. (Bár ő mindössze pár filmet forgatott. A Majális c. filmben egy fiatal, érettségi előtt játszó fiút játszik, mégpedig remekül.) Tökéletesen hozta a csélcsap, helyzetét kihasználó szoknyabolond fiatalúr szerepét. Erre a karakterre Várkonyi Zoltánnak volt szinte bérlete, de ő 1944-ben már nem forgathatott, így talán ezért esett Halászra a választás. És jó választás volt. A két színész külsőre nagyon hasonlított egymásra, arcra is, termetre is. Bár Halász jóképűbb, finomabb arcú volt, fess, jó kiállású, igazi modern, megnyerő külsejű fiatalember. Várkonyi viszont talán erősebben tudta az ilyen romlott ifjakat játszani. Bara Margit volt a felesége. Rövid karrierje során sok bántás, sérelem érte, amiket nem igazán tudott feldolgozni. Azzal is vádolták, hogy nem tudta elviselni azt, hogy felesége sokkal népszerűbb nála. Az igazságot nem lehet tudni, de Bara Margit éppen filmet forgatott, amikor Halász Géza egy éjszakán kinyitotta a gázcsapot. 38 évet élt.

Kiss Ilona – 2004-ben Budapesten halt meg 80 éves korában

Kiss Ilona már az Operett Színházban, a háború után

Piroska szerepében egy erdélyi színésznő, Kiss Ilona játszott, aki Erdély visszacsatolása után kerülhetett magyar színpadra és ebbe a filmbe. Az asztalosnét túlragyogó szépsége nem volt meg (amiről nem tehetett), de ő is jó volt a szerepében. Át tudta adni a gyerekét tehernek érző (persze nem is alap nélkül) leányanya karakterét, aki könnyen kapható és előlépésként éli meg, ha egy uraság ágyasának választja.

Advertisement

Advertisement

1939-ben kezdte pályáját a kolozsvári Állami Magyar Színházban, majd a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt. Miskolcon és Kassán is játszott. 1949-ben szerződtette a Fővárosi Operettszínház, ezt követően számos operettben és zenés darabban aratott sikert az ötvenes-hatvanas években. Ezen a filmjén kívül még játszott a Teljes gőzzel c. filmben is (1951), de abból a filmből én nem emlékeztem rá.

Szeleczky Zita – 1945-ben hagyta el az országot, már csak meghalni jött haza

A boldog emlékezetű Cinken jó egy éve született meg Szeleczky Zitáról Fábián Titusz írása:

Ennél többet-jobbat nyilván nem tudnék róla írni.

Szeleczky Zita

Pár sort viszont írok róla ennek a filmnek kapcsán:

Advertisement

Szeleczky nem volt túl meggyőző ebben az asztalosné szerepben. Egyrészt nagyon döcögött, hogy a két nő párviadalából a férfiak rendre Piroskát hozták ki győztesnek. Pedig a két színésznő közül magasan Szeleczky volt a szebb nő. Másrészt Szeleczky nemcsak szép volt, hanem olyan karakter is, hogy ez az egyszerű szegényember feleség nem passzolt hozzá. Ezen kívül színészi képességei sem voltak meg ahhoz, hogy hiteles lehessen. Megtett ő minden tőle telhetőt, ezt viszont értékeltem. Ezzel együtt erre a szerepre pl. Bulla Elma százszor jobb lett volna, a finom szépségével, a szép szemével, a kifejező játékával.

Cserépy László – 1945-ben elment, Caracasban halt meg, autóbalesetben

Eredetileg színész volt, de 1940-től főleg filmrendezőként és forgatókönyvíróként dolgozott. 12 filmjéről tudok, ebből hetet láttam. A többihez nem tudtam hozzájutni. Ezen a filmjén kívül még tetszett tőle: Cserebere (1940), A kétezerpengős férfi (1942) és a Lelki klinika (1941). 48 évesen érte a halál. Igazából még önálló képet sem találtam róla, csak egy olyan csoportképet a fortepan.blog.hu-n, ahol az ő nevét is felsorolják.


A régi idők moziját felidéző sorozat következő darabja két külföldön - is - forgatott magyar filmről és a forgatás körülményeiről szól majd.