No, legyen itt valami komoly is, úgyhogy a következőkben kisebb-nagyobb alapossággal kielemzek egy esést. Sőt, inkább csak írok róla, meg az esésekről általában.

Esetemben a legnagyobb kockázata annak van, hogy a lépcsőn le- vagy fölfelé döntök rosszul arról, hogy pontosan hová is kéne helyeznem a soron következő lábamat. Mert ugye fölfelé kettesével pattogok, ami nagyon hülyén néz ki, lefelé meg esett már meg, hogy hármasával végeztem mérsékelten kontrollált sorozatos szabadesést. Amikor majd súlyosan elvétem a dolgot, akkor kétlem, hogy annyira menő leszek, mint amikor a rajzolt Bobby McFerrin zúgott le a lépcsőn, de azért, ha lesz bennem némi lélekjelenlét, igyekezni fogok.

Azonban most nem az én botlásaimról van szó, de ne szaladjunk ennyire előre, még a végén összetörjük magunkat. Szóval sokféleképpen lehet esni. Jégen például nem nagy művészet alapesetben, de, ha egyébként nem vagyunk tisztában a felület síkosságával, művészi koreográfiákat lehet eltáncolni, mielőtt fejjel mennénk bele valami egészen veszélyesbe, akár előre, akár hátra, attól függően, hogy miként jutottunk az érintett felületre. Bónuszpontokat felmosott padlón lehet szerezni, hiszen a baleset bekövetkeztének esélyét veszélyt jelző táblák is csökkenthetik a biztonságra adó helyeken.

Advertisement

A mellékelt ábrán Floor Jansen, a Nightwish aktuális énekesnője vesz át egy ilyen jelzőberendezést.

Aztán még vannak a különféle, útban lévő tárgyak, szándékosan kihelyezett alsó végtagok, esetleg vak komondorok általi egyensúlyvesztések, tipikusan menetirány szerinti érkezéssel. Érzetre olyan ez, mint amikor a jármű már nem arra megy, mi viszont még igen, csak sokkal viccesebb, mint a fizikaórai példák a tehetetlenségre.

Advertisement

Lehetne még kerülgetni ennek a kis szövegecskének az apropóját, de inkább rátérek a lényegre, mielőtt még felbuknék a saját szavaimban. Tegnap olyat, de tényleg olyat mesélt nekem Csilla, aki nem zárkózott el neve közlésétől, ami tulajdonképpen minden esésszakértő unikornisa. Ami leginkább csak a rajzfilmekben van.

Igen. Csilla megvalósította azt, amiben csak hiszünk, amiről érezzük, hogy van, hogy bekövetkezhet, de létében gyakran elbizonytalanodunk. Holott tényleg ott van körülöttünk, ám csak keveseknek jelenik meg.

Bizony. Nincs mit szépíteni, Csillát az a megtiszteltetés érte, hogy elcsúszhatott egy banánhéjon!

Remélem, hogy ezzel sokaknak tudtam visszaadni a boldog jövőbe vetett hitét, és egyben kimondhatatlanul hálás vagyok, hogy krónikása lehettem minden esések igazi klasszikusának.

Vigyázzatok magatokra! ;)