Egy rövid coming out következik.

Talán már kiderült korábbi Cinkes hozzászólásaimból egyeseknek, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származom, közelebbről a Nyírség szívéből. Ezért nekem nagyon ismerősek voltak az Albert által írt kárpátaljai szófordulatok, történetek, ételek, mert nálunk is nagyon hasonló módon élnek az emberek. Elég a szláv kulturális lerakódást lehántolni a kárpátaljaiak “életéről”, és megkapjuk a szabolcsi emberek életét majdnem tökéletesen. Tudom, mert a kispaládi cikk alatt már figyelmeztettek érte, ezért most kihangsúlyoznám, hogy nekem a szabolcsi jelzőbe beletartozik a szatmári, beregi és ungi ember is. Lehet, hogy ez valami tájegységre jellemző felsőbbrendűségi érzetét keltheti, de csak arról van szó, hogy így szoktam meg, elnézést, ha valakit ezzel patrióta érzelmeiben zavarok.

Advertisement

Szóval szabolcsi vagyok, ezért számomra szívet melengető olyan dolgokat olvasni, ami ezzel a tájegységgel kapcsolatos. És itt nem arra gondolok, hogy Lázár János Miniszter Úr átadta az új kemecsei polgármesteri hivatalt, sokkal inkább a lapcsánkára, a káposztás paszulylevesre, vagy arra a cikkre, amire most találtam rá, és vigyorgó arccal olvasgattam a felsorolt szócikkeket.

Amikor a fővárosba kerültem, a szabolcsi szófordulataimmal az őrületbe tudtam kergetni újdonsült barátaimat. Furán néztek rám, amikor kérdeztem tőlük, hogy “Jösztök?”, kerestem rajtuk a “zoknyit”, mentünk vendégségbe “Náluk”, vagy amikor mondtam nekik, hogy ha az ember sokat iszik, akkor “berugik és hányik”. Egy kicsit később szégyelltem is ezt, és megpróbáltam magam leszoktatni róla – azt hiszem sikerült is, de ma már csak nevetek, ha ilyen dolgok kerülnek szóba.

Szóval ha szeretnél egy kis ízelítőt kapni a szabolcsi szavakból, akkor kattintsatok a linkre, és próbáljátok találgatni, hogy mi is az a dikó, mikor használjuk a pilácsot, mit csinál a lingár, vagy mire kell a furik: Szabolcsi szavak gyűjteménye.

Advertisement

Azt az apró kiegészítést tenném a gyűjteményhez, hogy a nagymamám nem a rongyot hívta lajbinak, hanem az ujjatlan mellényt. Továbbá nekem kedves szavaim közé tartozik még, és a listában nem szerepel a pacuha, a nyakóc és a csurka. Találgathatsz mit jelentenek!

Ha még ennél is többet szeretnél tudni a Nyírségről, akkor Krúdy Gyula Magyar tájak című könyvét ajánlom. Ő azt írja ebben a könyvében: “A Nyírség Magyarország legszebb tája.” Ezzel nem tudok vitatkozni, bár én azért szeretem a hegyeket is.

A borító képen Pfannl Egon rajza látható a Krúdy könyvből.