A baranyai szakoktatás-eszmetörténet mecseki szegmensének északi lejtői úgyszólván telis-tele vannak vidám és tanulságos történetekkel. A tanulságok levonása olykor a halántéktáj deresedésével jár, de ki volna oly önző és maga felé hajló kezű ál- vagy teljes értékű szent, hogy ezt felemlegesse egy esetleges béralku során? Már csak azért sem, mert a mi szakmánkban nincs béralku. Bér azért néha még van.

Mindazonáltal azt azért tudnia kell mindenkinek, hogy kutyát hivatalosan nem tartunk az iskolákban. Ez fontos adat. Az új, lassan 2 éves, először idén csúcsra járatott komplex vizsgarendszer bizonyos, a nagyközönséget cseppet sem érdeklő sajátosságai okán totálisan legál este nyolckor az ún. második vizsgacsoport harmadik vizsgatevékenysége ürügyén a lakatos tanműhelyben igazgatóhelyettesileg, különben makulátlan öltönyben, üregelő spray-vel szakszerűen közbeavatkozva segíteni a menetet metsző épület- és szerkezetlakatos tanuló sikeres vizsgáját, a nevezett vizsganap számodra 14. munkaórájában. Jó is az különben. Langy szél motoz a tavasz-zöld fák lombjai közt susogásilag, s gondtalanul csivitelő kismadarak csivitelnek gondtalan hetedíziglen, akárha fűrész foga közé szorult reszelő, csak hogy adjunk a humán kultúrának is.
Némiképp meglepően, bár a fáradtság olaj- és vasreszelék-szagú könnyein át azért homályosan üget be a képbe egy 65 kilogramm nyugalmi tömegű, elsőre apróbb tehénnek tetsző entitás, amelyről az alaposabb és a lánghegesztő jobb kézbe vételét sem nélkülöző, óvatos megtekintés során bebizonyosodik, hogy lánynemű dán dogról beszélünk, egy, a tanúk egybehangzó és később fontossá váló megítélése szerint, fekete alapon fehér foltos dán dogról.
Na most kérem, hogy a dán dogok úgy általában, fajtajellegükből adódóan vonzódnak a forgácsoló műhelyekhez, esetleg konkrétan az E3N típusú tanulói csúcsesztergákhoz, vagy ez csak ennek a konkrét dán dognak a preferenciája, annak kiderítésével még adós a modern etológia és viselkedéskutatás, de tény, hogy ebünk a legnagyobb lelki nyugalommal foglalja el a két gép közötti szabad területet.
Itt jegyezném meg röviden, hogy - bárki bármit is gondol erről a kérdésről - ha egy 65 kilós dán dog maradni szeretne valahol, akkor egy 65 kilós dán dog marad és kész. Kifejthetném én ezt hosszabban is, de mindenkinek egyszerűbb, ha simán csak elhiszi: ez bizony marad.
Rövid, ironikus és hisztérikus felhangokkal viselős beszélgetés a városi állatvédőkkel és a menhellyel. “Ismerjük a kutyát, már többször megszökött.” Remek, ha ti ismeritek, akkor adom a telefont, beszéljetek vele. “Nagyon barátságos. Le tudják hozni a menhelyre?” Nem, bazdmeg, egyfelől, mert nem mozdul, másfelől meg nem az én dolgom. De mivel nyakörve van, pláne ismeritek, esetleg a gazdája jöjjön érte. Ezen a ponton altatólövedékes vadászpuskával felszerelt Pampalinikről álmodom, miközben az elpárolgott üregelő spray hiánya miatt egyre csikorgóbb hangon metsződik az előírt menetemelkedésű menet az S235 JR anyagminőségű, 12-es köracélba. Telefon, majd visszatelefon, a vonal túlsó végén az ebe egészsége miatt aggódó gazdi, szimpatikus, nagymellű szőke hangszínben. “Biztosan az én Fufum az?” Mondom, nézze, fekete alapon fehér foltos dán dog szuka. “Hát nem tudom, az én Fufum inkább fehér alapon fekete. Ha nem az én Fufum, feleslegesen nem szeretnék ennyit gyalogolni magukhoz.” Agyvérzésileg kérdezem, behízelgő hangszínen, amely nálam a kitörés előtti állapotot jelző, egyben a fedezékbe vonulásra felhívó intés: “Mondja kérem, otthon van most Fufu?”. “Hát nincs!”. “Akkor hadd kérdezzem meg, mély tisztelettel, MI A VALÓSZÍNŰSÉGE, BAZDMEG, HOGY A MAGA FEHÉR ALAPON FEKETE DÁN DOG SZUKÁJA NINCS OTTHON, DE NÁLUNK VAN EGY MÁSIK, EGY FEKETE ALAPON FEHÉR DÁN DOG?”
Húsz perc méla, önmarcangoló várakozás, Fufu a szeme sarkából nézi a menet másodszori áthajtásának monoton folyamatát, és én érzem, hogy neheztel az imádott gazdi felé belőlünk áradó rosszindulatú érzelemhullámok miatt. Fufu figyel, de nem szól, mert jól nevelt eb. Szőke, nagymellű hangszín megérkezik, nem néz rám, sem senkire, csak az imádott jószágra, aki erős 20 kilóval komolyabb súlycsoportban játszik, mint a főnöke. “Fufukám, hát gyere ide!”

És Fufu repül.