A Cink baráti kör csoportban Bernadett felvetette, hogy legyen nálunk lista az idei év eseményeiről. Én ugyan nem vagyok a listák embere, de szerzőtársaimat felvillanyozta, és néhányat már olvashattatok is, de valószínűleg jön még pár. Az az igazság, hogy nem szoktam ilyen listákat írogatni, mert számomra a múlt egy lezárt fejezete az életemnek, és ha nagyon megerőltetem magam, akkor sem nagyon emlékszem vissza az elmúlt hónapra sem, nemhogy egy komplett évre. Sokkal inkább szeretem megélni a jelent, és az akkor kapott érzéseket melengetem magamban jó sokáig. Kértem hát egy kis segítséget Klinkerhoffen kollégától, hogy mégis milyen témakörökben tekintsek vissza, az ő kérdéseire próbálok meg válaszolni. És köszönjétek meg Bernadettnek, hogy megszületett ez a sorozat. :)

Mi volt az év legfontosabb eseménye?

Nagyon sok fontos dolog történt velem idén, de mégis egy olyan dolgot emelnék ki, ami a konc szempontjából volt fontos, mégpedig az, hogy elindultunk. Sokféle dologgal foglalkoztam már életem során, a blogírás soha nem tartozott a napi cselekedeteim közé. Most mégis úgy éreztem, hogy a Cink megszűnését muszáj valahogyan pótolni. Sok olyan embert sikerült megszólítania a Cinknek, akik különböző érdeklődésűek, különböző látásmódúak, mégis sikerült kulturált mederben tartani a vitákat, és azok tudtak építőek lenni a benne résztvevők számára. Ahhoz nincs bátorságunk (tőkénk), hogy egy szerkesztőséget üzemeltessünk, de igyekeztünk megkeresni olyan személyeket, akik színes írásaikkal tudják megosztani a véleményüket a világról. Úgy gondolom, hogy még most is keressük az igazi hangunkat, de talán sikerült egy olyan környezetet kialakítanunk, hogy aki benéz ide, az kedvet kap régebbi cikkek olvasására is, mert írásaink nem feltétlenül az aktualitásnak szólnak.

Ki az év embere?

Egy újabb fogós kérdés, kénytelen leszek őszintén válaszolni. Nagyjából általános iskola negyedikben volt egy olyan fogalmazási feladat, hogy írjuk le a példaképünket. Emlékszem az osztályban repkedtek a focisták, énekesek és színészek. Arra viszont emlékszem, hogy én az apukámról írtam. Nem tudom hányan voltunk így ezzel akkor. De nekem most is ő lett az év embere. Tavaly év végén tüdőrákot diagnosztizáltak nála, ami cca. 60 év láncdohányzás után egy elég nagy valószínűséggel várható esemény. Ő végigcsinálta a műtétet, hogy kivették kb. a felét a tüdejének, majd mivel további áttétek voltak, végigcsinált egy komplett kemoterápiát és egy sugárkezelést is. Előtte sem volt egy döbrögi-alkat, de ezalatt még jobban lefogyott, most viszont karácsonykor végre meg tudtam látogatni, és elég jó színben volt a korábbi állapotához képest. Remélem ezzel letudta adósságát a sorsnak, és most már valóban tudja élvezni az unokáit életének hátralévő részében, fájdalommentesen.

Az év legpozitívabb élménye.

Azt hiszem megint személyes életemhez leszek kénytelen fordulni. A legnagyobb örömet az okozta idén, hogy a feleségemmel egy kerékpáros/gyalogos túrával ünnepeltük meg találkozásunk 21. évfordulóját. Illetve, hogy karácsonyra a nagylányaim egy rögtönzött koncerttel kedveskedtek. Egyiket sem fejtem ki bővebben, ennyire nem vagyok extrovertált, elégedjetek meg ennyivel.

Az év legnegatívabb élménye.

Itt is két dolgot tudok számba venni. A személyes életemből az volt a legrosszabb, hogy meghalt a keresztanyám, aki elég fontos volt számomra. És bár jól hangzik a vonneguti életfelfogás, de bizony megsirattam őt. Ami kevésbé személyes, mégis nagyon megérintett, ez az volt, hogyan kovácsol politikai tőkét a menekülthelyzetből a kormány. Eddig sem volt illúzióm a hazai politikai viszonyokról, de azt hiszem sikerült visszavarázsolni a századforduló mérgező közhangulatát, amikor barátok fordultak egymásnak akár tettleg is egy közéleti dolog miatt. Azt hiszem ami ez alatt van, az talán a milosevicsi politika. De azt már nem szívesen tapasztalnám meg.

Egy dolog a kultúrából, amit kiemelnél.

Elég sok dolog történt, ami pozitívan érintett. Ugyan én nem láttam, és nem is tervezem, hogy megnézem, de örülök a Saul fia sikerének. Nem láttam, de tervezem, hogy megnézem a Veszettek című filmet, ami szerintem az egyik legfontosabb film lehetett volna idén, ha a politika nem nyomta volna el. (Egy szép példa arról, hogy ma a politika mennyire nem avatkozik bele a kultúrába) És szintén fontosnak érzem Spiró György sikerét, amiről mi is írtunk.

A saját magad által legjobbnak ítélt posztod, amit újraolvasásra javasolsz.

Nem tudok ilyet kiemelni. Ha a koncról kellene kiemelni egyet, az sem menne. Ha rám hallgattok, kezdjétek el az elején, és haladjatok szép sorban. Nincs olyan sok, hogy lehetetlen feladat lenne a visszaolvasás. :)

Advertisement

Már régóta tervezgetek egy posztot, amiben a Konc fejleményeit próbálom meg összefoglalni de ez még várat magára. De akit érdekel, csináltunk egy impresszumot, ami már nem naprakész, de legalább van. :) Erre tessék:

http://konc.hu/index.php