Inge Prader osztrák fotóművésznő újjá alkotta Gustav Klimt festményeit.

A Stylebible-re,az idei évi Bécsi Life Ball eseményére –ami egy évenkénti megrendezett jótékonysági AIDS rendezvény – Inge Prader különleges sorozattal készült,a szecessziós Gustav Klimt festményeit öntötte valós fotográfiákba, amellyel a látogatók számára a művekről egy egészen új benyomást keltett. Gondosan beállított,valós modellek, bonyolultan kialakított terek és kellékek használatával alkotta meg újra Gustav Klimt legikonikusabb mesterműveit, mint például a „Beethoven fríz”vagy az„Élet és Halál” című alkotás.

Advertisement

Gustav Klimt 1862-ben, egy Bécs környéki faluban, hétgyermekes család sarjaként született. Apja aranyműves volt!Szülei 14 évesen beíratták az Osztrák Császári és Királyi Iparművészeti Iskolába, ahol 1867 és 1883 között folytatta tanulmányait. Az iskola a kontinens legmodernebb polgári intézménye volt. Első jelentős művészi kezdeményezése,a testvérével 1869-ben megalapított Künstlerkompagnie (Művészkompánia) csoport volt. 1879-ben részt vettek Ferenc József trónra lépésének harmincadik évfordulójából rendezett ünnepség dekorációjának elkészítésében,majd a karlsbadi fürdőház mennyezetének freskóit alkották meg.Ezek a művek már számottevő hírnevet szereztek számukra. Klimt korai alkotásai, mint a Mese vagy az Idill már a sokat ígérő tehetségét mutatták.

A Szecesszió Háza 1902-ben nyitotta meg a 14. kiállítását. A kiállítás középpontja Max Klinger Beethoven-szobra volt. A terem falát Klimt Beethoven-fríze díszítette, amelyet a művész az utolsó Beethoven-szimfóniának a festészet nyelvére történő fordításául szánta.

Az akkori kiállítási katalógus így ismertette a frízt:

“A festményeket, melyek frízként foglalják el a három fal felső felét, Gustav Klimt készítette. Anyagok: kazeinfesték, stukkó, aranyfüst. Díszítő elv: tekintettel a terem elrendezésére, díszített gipszvakolat felületek. A három festett fal sorozatot alkot. Az első hosszú fal a bejárattal szemben: a boldogság áhítása; a gyenge emberiség szenvedései; esdeklésük a felvértezett hőshöz, hogy a könyörület és a becsvágy indítékaitól vezérelve vegye fel a harcot a boldogságért. Hátsó fal: az ellenséges erők; Tüphón, az óriás, aki ellen még az istenek is hasztalan harcolnak; a három Gorgó, akik a bujaságot és kéjelgést, a mértéktelenséget és az emésztő gondot jelképezik. Az emberiség vágyai és kívánságai a fejük felett lebegnek. Második hosszú fal: a boldogság áhítozása enyhet lel a költészetben. A művészetek vezetnek abba az eszményi birodalomba, ahol mindannyian megtalálhatjuk a tiszta örömöt, a tiszta boldogságot, a tiszta szerelmet. A mennyei angyalok kórusa a paradicsomból. ťÖröm, bűvös égi szikra… Minden ember testvér lészen ott, hol lengnek szárnyaid.”

Az idei nagy sikerű bécsi tárlaton,a varázslatos képi kompozícióiról ismert Inge Prader,minden korábbi festmény-fotográfiai megoldástól eltérően,a közismert Gustav Klimt festményeket alkotta újjá,élő,közismert modellek közreműködésével. A képek közötti magyarázatok forrásait is a poszt végén találjátok.

Az arany árnyalások, az esztétikai és erotikai jelenetek tették híressé az osztrák festőművészt, a gazdagon díszített öltözékű harcosok mellett találkozhatunk meztelen női és férfialakokkal is egyaránt, melyek egy paradicsomi, sokszor valóságtól elrugaszkodott, mozaikos környezetben vannak elhelyezve. Ezek az alkotások méltóan tükrözik Gustav Klimt „aranykorszakának” hangulatát.

Inge fotográfiái megdöbbentően precízek és hűen ábrázolják Klimt festményeit. A szecesszió egyébként is a gazdag díszítések, és arany ezüst kombinációjának végtelen használatát jelenti, Inge Prader azzal, hogy élő modellekkel dolgozott még egy kicsit hozzá adott a stílus irányzathoz. Minden kép a legapróbb részletekig a helyén van, és látszik, hogy mennyi alázat, fegyelem és összpontosítás van bennük.

A Klimt művekhez szorosan kapcsolódik az idei év nagyszerű filmje is,a HÖLGY ARANYBAN, melynek története talán Klimt legismertebb festményéről,az Adele Bloch-Bauer portréjáról szól.

Hatvan évvel azután, hogy a második világháború borzalmai elől Maria Altmann (Helen Mirren),a mindenéből kifosztott zsidó asszony Amerikába menekült és ott befogadták,egy percig sem mond le arról,hogy visszaszerezze a nácik által elrabolt családi értékeket,köztük Klimt híres festményét, Adele Bloch-Bauer portréját. Randy Schönberggel (Ryan Reynolds) a még tapasztalatlan, fiatal ügyvéd fiával hosszas küzdelembe kezdenek az azóta változott osztrák elit világával,valamint az helyi és amerikai bíróságokkal.A Hölgy Aranyban, egy igaz történet, egy asszony és fia küzdelme, hogy hosszú évek után is visszaszerezzék örökségüket és némi igazságot szolgáltassanak a nácik által elhurcolt családjuk emlékének.Ha nem láttátok még,nézzétek szeretettel az előzetesét:

Inge Prader:

Források:

Advertisement

Advertisement

http://www.designboom.com/art/inge-prade…

http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2…

Wikipédia.