Menjen-e egyházi iskolába a gyerek, ha nem vagyunk vallásukat gyakorló család?

Advertisement

Az egyházi iskolák nem heti 2 órában egyháziak, hanem mindörökké (ámen), a hittan nem feltétlenül csak egy letudandó tantárgy a sok közül, hanem az iskola alappillére.

Mindannyian emlékszünk Ginána, aki hiába vágyott vissza a Sokoray Atala világi falai közé a zárt református intézményből.Mostanában szerencsére nem ezt a világot találjuk az erős világnézeti kötődéssel rendelkező iskolákban sem, egyet ne felejtsünk, az „egyházi” az nem olyan jelző, mintha rajz vagy média tagozatra íratnánk a gyereket, hogy legfeljebb heti két órával többet lesz benn suliban, ahol rajzol / imádkozik.

Advertisement

Ha a szülő nem vallásos meggyőződése és a család aktív hitéleti tevékenysége miatt íratná a gyereket valamelyik felekezet iskolájába, érdemes erősen elgondolkozni, a gyerek, éppen legérzékenyebb és legfogékonyabb éveiben egy olyan világnézeti és elvárásrendszerrel fog ott éveken át szembesülni, ami idegen tőlünk.

Szülői szempont persze sok van, az egyházi van közelben, jobb hírű, szelektál (!!), és főleg, jobban finanszírozott. De megéri ezért, hogy a gyerek ideológiai nyomás alá kerüljön? Mélyen hívő, templomba járó szülők esetén nyilván nem baj, ha az övékével passzoló világnézet a szülői házon kívül is folytatódik, de mi van azokkal a gyerekekkel, akik otthon teljesen mást látnak, hallanak?

Anyu miért nem jár misére, ha én igen? Miért nem gyón és áldoz? Pokolra fog kerülni? Esetleg apu bálványimádó? Nagyi a pokol tüzén fog égni, mert pénteken mindig pörkölt van? Egyszerű kérdések, és ne felejtsük a legfontosabbat, mi van a szexualitással? A hormonok nem érettségi után kezdenek el működni, hanem jóval előtte.

Sponsored

Mi van a patchwork családok gyerekeivel, akik azt látják, hogy a szüleik nem képesek megtartani a házasság szentségét? A közismert „az én gyerekem meg te gyereked veri a mi gyerekünket” mondás melyik része nagyobb bűn, a verekedés, vagy, hogy mindenféle gyerekek vannak a családban? Ami nekünk egyszerű kérdés, egy 6-8 vagy akár 15 évesnek nem az. Kinek higgyen? Apunak vagy Leó atyának?

Mondhatjuk, hogy az előző rendszert is túl lehetett élni gyerekként mikor otthon egész mást hallott, mint az iskolai ünnepségen. Csak éppen azt otthon elintézhették a szülők egy kézlegyintéssel, nekem higgy, ne nekik, és „erről nem kell a suliban beszélni”

Advertisement

De ma mit mondjon a szülő, ha ő maga nem hisz, vagy másképp él, mint az iskolában közvetített elvárás, miért íratta a gyereket egyháziba, miért nem választottak világi iskolát?

Az egyházi iskolák pillanatnyilag sokkal jobb helyzetben vannak, mint az államiak. Plusz fejpénz tanulónként, szabadabb szervezési – működési feltételek. A statisztikákból látható, az utóbbi években az egyházi intézmények száma jelentősen megnőtt, számos óvoda, iskola került át egyházi fenntartásba.

Ha nagyon összeesküvés elméletben akarunk gondolkozni, a klik eladósítása, az iskolák lehetetlen helyzetbe hozása sem véletlen, „kerüljön minél több a történelmi egyházakhoz” hangzott a kormányzati vélemény. Kérdés, kell-e rövid póráz a szülőknek, ahol az állam az egyház segítségével elvégzi a gyerek ideológiai nevelését.

Advertisement

Mielőtt valaki félremagyarázná, nem érvelek sem az egyházi iskolák ellen, sem azok mellett. Viszont úgy vélem, az államiba járókat is megilletné a plusz finanszírozási keret az államtól, elvégre az adófizetők nem adtak felhatalmazást arra, hogy rendszer szinten különbséget lehessen tenni gyerek és gyerek között.

Bevallottan célom volt az is, hogy némi elbizonytalanodást okozzak azoknak az szülőknek, akik úgy döntöttek egyházi és állami között, melyik van közelebb, vagy hol szebb a tornaterem. Az iskola bizalmi kérdés. Napi 5-6-8 órában rábízzuk a gyerekünket idegen emberekre, akik nem csak szinuszról és koszinuszról meg Magyarország állóvizeiről fognak nekik beszélni. Valóban mindegy lenne, ha a szülőkétől eltérő világnézetet közvetítenek a gyerek számára?

Amennyiben tetszett a cikk, oszd meg bátran a facebookon! Vesszen a mainstream, éljenek a kisblogok!