Akiknek nem kellett dolgozni

A gazdag, modern úrilány ismérvei

Budapesten él, vidékre, a „birtokra” legfeljebb fél napra ruccan le, de mindig csak tavasszal. Ilyenkor nagyot szippant a friss levegőből, megbirizgál egy virágzó fát, és megállapítja, hogy milyen szép az élet vidéken. Dohányzik, autót vezet (kizárólag nyitott tetejű sportkocsit), már nem kézimunkázik, ellenben zongorázgat és énekelget, szeret táncolni, sőt inni!, teniszezik, rádiót, grámofónt hallgat, alkalmasint merészen nadrágot hord, sminkeli magát, imád vásárolni, zsúrokra járni, kedvenc helye a cukrászda és az eszpresszó. Jellemzően nem szerez diplomát, de ha mégis, akkor csak egy jobb parti reményében. Olvasni nem látjuk, legfeljebb mágázinokat lapozni. Szóval, kellemesen elüti az idejét a férjhezmenésig.

Eközben a gazdag úriasszony (anya, nagyanya, és örök csatlósa, a megtűrt aggszűz nőrokon) kénytelen kézimunkázni (mert illik), vizitel, pletykál, teljes erőbedobással férjet keres leányának, összevont szemöldökkel felügyeli őt a bálokon, szigorúan kordában tartja a férjét, fiát, odacsördít a személyzetre; de gyakorlatilag egész élete lanyha unalomban pereg le, hiszen a kisujját sem kell megmozdítania semmiért.


A dolgozó nők dolgoztak - mert muszáj volt.

1. Juhász József és Kiss Manyi az “Egy tál lencse” c. filmben. 2. Perczel Zita, Kabos Gyula a “Meseautó” c. filmben: “Egy a párna, egy a részvény. Egy lehellet, egy a részvény.”
1. Karády Katalin a “Ne kérdezd, ki voltam’ c. filmben. 2. Fülöp Magda és Páger Antal a “Havi 200 fix” c. filmben
A cégtábla és Dajbukát Ilona, Turay Ida, Rózsahegyi Kálmán, Gömöry Vilma a “Te csak pipálj, Ladányi” c. filmben
A bal képen középen hegedűvel és jobb oldalt Tasnádi Fekete Mária a “Két lány az uccán” c. filmben.

Ezzel együtt a legszegényebb nők élete is csupa móka-bóka-kacagás lehetett a nagybirtokon. Hiszen marokszedés, szüretelés, kukoricahántás közben kórusokat megszégyenítő színvonalon, orcájukon boldog mosollyal, üdvözülten énekeltek. A házon belüli munkálatokra alkalmazott cselédek, komornák, szakácsnék jellemzően szolidárisak a ház uraival, örülnek, ha ők örülnek, szomorúak, ha ők szomorúak. Énekelni ők is szeretnek munka közben. De: villanyvasaló, porszívó már van, így mégiscsak könnyebb a munka, és több az ok a nótára. És udvaroltatnak is postással, szerelővel.

Advertisement

A rangsorban feljebb állnak az eladólányok a cukrászdában, gyógyszertárban, virágboltban, fűszerboltban. Hál’ istennek, sokszor beléjük szeret egy vásárlójuk, a mindig bohókás, ámde gazdag ifiúr. Alsó középtájt vannak a gépírók, postáskisasszonyok, szintén hasonlóan boldog sorssal megáldva a film végére. Karrier-féléről szólt a Te csak pipálj, Ladányi c. film, amiben a lány a család maradék vagyonát „uri pensió”-ba fektette szobauraknak és szobaasszonyoknak, illetve Karády Katalin a Ne kérdezd, ki voltam c. filmben direktrisszként végzett kérészéletű munkát egy szállodában. A Két lány az uccán c. filmben a főszereplő lány a szüleivel való összeveszés után Pesten egy női zenekarban vállalt munkát. De némi nyűglődés után kibékült módos édesapjával, aki gyorsan lakást vett neki, majd havi apanázsban biztosította lánya fényes megélhetését, pazar ruhatárát és persze szériatartozékként a cselédet.

Örökösnők

Fedák Sári gazdasszonyként a “Tokaji aszú”, Bulla Elma, mint cégvezető a “2000 pengős férfi” c. filmekben

A gazdálkodó nők az özvegyek kasztjába tartoznak. Kifelé kemények, de vajszívük van, ha mihaszna gyerekeikről/unokáikról van szó.

Cégvezető, ha nő: csak apai örökség vagy özvegyi állapot bekövetkezte révén lehet. Önjogán, önerőből nem. Ezek a nők vagy csúnyák és öregecskék, vagy csúnyának látszó fiatalabbak. Mindkét típus besavanyodott és egyedülálló, és a cselédeket pattogtatja. A fiatalabbak a film végére megszépülnek (van is honnan), ezáltal férjhez tudnak menni.

Diplomás nők a filmekben

Egry Mária és Jávor Pál vitája a női princípiumról, majd a megoldás a “Kerek Ferkó” c. filmben
1. Muráti Lili ügyvédnőként az “Ez történt Budapesten” c. filmben. 2. Makay Margit, mint Ágnes doktornő a “Havasi napsütés” c. filmben

A tanult nők szakmája filmekben: védőnő (Mindenki mást szeret), bölcsész (Kerek Ferkó), ügyvéd (Ez történt Budapesten), orvos (Havasi napsütés). Diplomás lányra más példát nem láttam. (A védőnőről lejjebb írok.) Egry Mária volt a bölcsészlány, aki a Kerek Ferkóban az egyetem elvégzése után hazamegy vidékre, szüleihez (a papa polgármester volt) – reményei szerint mielőbb férjet fogni. Az nem volt opció, hogy esetleg állást vállal. Ez a kissé pocokszerű arcú színésznő nem volt túl hiteles a bájos, tanult lány szerepében. És nem is játszott jól. (Igaz, más filmben sem.) A film elején még viszonylag öntudatosan szembeszegült a Jávor által képviselt übermacsó vonallal:

Sponsored

- Nézze a nyárfákat. Hogy udvarol a fiú a lánynak. – mondja Jávor.

– Melyik a fiú? – kérdi Egry Mária.

– Hát a különb! A férfi az erős, a nő az gyönge. – hangzik a válasz.

– És ha a nő maga vállal férfimunkát? - jön a felháborodott kérdés.

– A nő nem egyenrangú a férfivel. Legfeljebb olcsó munkaerő. - így Jávor.

Aztán a film végén a lány karjába veszi az egyik béresük kisbabáját, és helyére kerül a világ rendje:

Advertisement

- És az elvi álláspont? – jön a diadalmas kérdés Jávortól.

– Megváltozott. – érkezik a szende válasz.

– Na ugye. – téma lezárva.

Az ügyvédnőt Muráti Lili játszotta. A Murátiról kialakított imidzsbe tökéletesen beleillett a független, karakán, magabiztos, önmagát eltartó sikeres nő karaktere. Jól is állt neki. Igaz, a film végére eltalálta Ámor nyila egy ügyvéd kolléga személyében, így a happy end itt is garantált volt. A Havasi napsütésben Galyatetőn tüdőgyógyászként dolgozik Ágnes doktornő (Makay Margit). Középkorú, egyedülálló, aki a viszonzás reménye nélkül odaadóan szerelmes orvos kollégájába (Rajnay Gábor). Jó szakembernek ábrázolják, aki nemcsak kezeli, hanem szereti is a betegeit.

Valódi diplomás nők

1. Hugonnai Vilma orvos 2. Ungár Margit ügyvéd

Az első orvosnő. 1895-ben törvény engedélyezte, hogy a nők orvosi-, bölcsészeti- illetve gyógyszerészi képzésekre jelentkezhessenek. Külföldön ez korábban bekövetkezett. Hugonnai Vilma, egy háromgyerekes anya is Zürichben végzett 1879-ben. Ő volt az első orvosnő. Sok évig nem tudta érvényesíttetni diplomáját, így bábaként dolgozott. 1897-ben végre doktorrá avatták. 1918-ban négy női mérnökhallgatót vettek fel a Műegyetemre, 1930-ban pedig egyetemi oktatónak választottak egy nőt.

Advertisement

Ungár Margit volt az első magyar ügyvédnő. Zsidó polgári családban született, 1923-ban szerezte meg a diplomáját. Ügyvédi gyakorlatát követően 1928-ban tette le az ügyvédi és bírói szakvizsgát.

“- Elfogadtuk a vizsgáját kitüntetéssel,… – áll föl Vargha koronaügyész és a kezét nyújtja -, férfias határozottsággal beszélt, szépen és kifogástalanul… kívánom, hogy ilyen fényes sikere legyen az életben is, mint most volt közöttünk.” (A korabeli sajtó beszámolója az eseményről)

1933-ban az ő szövegezésében nyújtottak be egy parlamenti előterjesztést a házasságon kívül született gyerekek védelmében, részese volt annak az előterjesztésnek, melynek célja a nők választójogának megadása és szabad pályaválasztásuk törvénybe iktatása volt. 1939 nyarán a zsidó ügyvédek névjegyzékébe tették át. A nyilas hatalomátvételt követően egy budapesti csillagos házban folytatta munkáját. Egy kérdésre - miről kellett 1938 óta lemondania - a válasza: egész korábbi normális életemről. 1960-ig, nyugdíjba vonulásáig egy ügyvédi munkaközösség tagjaként dolgozott. Férje betegsége és az ő makacs párton kívülisége miatt nagyon szegényen éltek, vagyont sose tudott felhalmozni.


Mindenki mást szeret

Ez a sportszeletre emlékeztető borzalmas plakát és a teljesen félrevezető filmcím egy jeles alkotást, mégpedig egy drámát takar. Olyan drámát, amiben persze hangsúlyos a szerelmi szál: falusi tisztiorvos szerelmes a feleségébe, aki viszont elhagyja, ráadásnak ott a védőnő plátói szerelme a doktor iránt. De van egy másik fontos szála is a történetnek: az orvos küzdelme magával, a közeggel (a gróf és a falusi lakosság szűklátókörűségével), miközben az őt mindenben támogató védőnő is vívja a maga csatáit a tanácsadásokon az anyákkal a gyerekek táplálása, gondozása, tisztán tartása érdekében. A film valódi problémákról beszél, nincs rózsaszín máz, édelgés, émelygés. Balogh Béla rendezte, forgatókönyvíró Thury Lajos volt, 1940 decemberében mutatták be. A filmhez méltó színészi játék is párosul: Uray Tivadar az orvos, Szilágyi Szabó Eszter a védőnő szerepében kiemelkedőt nyújtott. Ezen a filmen kívül Uray szinte mindig negatív karaktert játszott. Legtöbbször túl sok volt a szerepeiben, modoros, rosszul hangsúlyozó beszédmóddal súlyosbítva. Itt viszont kiváló volt, mértéktartó, emberi. Szilágyi Szabó Eszter is jól játszott, bár időnként túlzásba vitte a szegény, szerelmes kis védőnő szerepét.

Advertisement

Advertisement

A Zöldkereszt Mozgalomról olvasva, illetve a róluk készített fotókat nézegetve semmi túlzás nincs abban, ha azt mondom, hogy a film nagyon szépen, hitelesen és teljes körűen mutatja be munkájukat. Meg is érdemelték, hiszen ezekre a szakemberekre az akkortájt a falvakban uralkodó egészségügyi és szociális viszonyokra tekintettel égető szükség volt. Minden elismerés a mozgalomban dolgozó orvosoknak, védőnőknek.

Az egészségház táblája és a két főszereplő: Szilágyi Szabó Eszter és Uray Tivadar a filmben
1. Tanácsadásra váró asszonyok. 2. Gúzsba kötött kisdedek. - jelenetek a filmből
1. A kis Zorrót megkvarclámpázzák. 2. Plakát a tuberkolózisról a váróban. - jelenetek a filmből

A Zöldkereszt Mozgalom

1930-tól mintajárásokra alapozva megkezdték egy országos gondozói intézményhálózat szervezését. A feladata elsősorban a falvakban az anya- és csecsemővédelem, az iskolás gyermekek egészségvédelme, a legveszélyesebb fertőző betegségek (TBC, malária, nemi betegségek, trachoma) elleni küzdelem. Szervezte a rászorultak házi ápolását, ellátott egyes szociális-élelmezési feladatokat (ingyenes tejakció, cukorakció rászoruló falusi anyáknak és csecsemőknek, gyerekeknek) is. Iskolafogászatokat, napközi otthonokat állított föl, egészséges kutakat létesített. Központjai a tisztiorvosok által irányított falusi egészségházak, a feladatokat (köztük tanácsadásokat, rendeléseket, rendszeres családlátogatásokat) ellátó zöldkeresztes védőnők megfelelő egészségügyi kiképzést kaptak.

Falusi egészségházban várakozás és rendelés

Bátor nők - és egy bátor férfiú - a legnehezebb időkben

Eőry Kató és Gömöry Vilma

A kedves mosolyú Eőry Kató születési neve: Simkó Erzsébet volt. Színiakadémiát végzett. 1929-ben a Nemzeti Színház szerződtette, majd a Belvárosi, a Magyar Néphadsereg Színháza és a József Attila Színház művésze volt. ‘45 előtt több filmben is játszott (pl. Piri mindent tud, Te csak pipálj, Ladányi, Ida regénye.) Ruttkai Éva életét Eőry Katónak köszönhette. A nyilas hatalomátvétel után a 17 éves Ruttkai 1944 októbertől decemberig Eőry Katónál bújkált. Decemberben Eőry Kató különböző információk alapján úgy gondolta, hogy Évának más rejtekhelyet kell találni. Kató lánya, Mátyássy Erzsébet odaadta személyes iratait, diákigazolványát, valamint ruháit a menekülőnek, aki így Szegedre tudott utazni. Szeged akkorra már felszabadult, ezért ott már biztonságban volt. Eőry Katót és lányát a Jad Vasem 2010-ben kitüntette a “Világ Igaza” címmel.

Advertisement

Gömöry Vilma Hatvanban született, de a színiiskola elvégzése után a Trianon előtti Magyarországon főleg a Felvidéken, Erdélyben és Kárpátalján játszott. 1921-től a Nemzeti Színház szerződtette idősebb karakterszerepekre. Két hangosfilmben játszott. (Az új rokon és a Te csak pipálj, Ladányi) Háromszor ment férjhez. Kalandos életút után Budapesten halt meg.

Háy Éva „A barikád mindkét oldalán” c. könyvében leírja, hogy a 40-es évek elején és főként a nyilas megszállás után zsidó és kommunista volta miatt bujkálnia kellett. Egy lánykori udvarlója felajánlotta, hogy vidéken lévő édesanyja (Gömöry Vilma) lakásában meghúzhatja magát. Reggel motoszkálásra ébredt. Kinézett az előszobába, és szembe találta magát a színésznővel. „Ki vagy, kislányom, és mit keresel itt?” – hangzott a kérdés. A bemutatkozás után a színésznőnek rögtön beugrott, hogy a fia valóban udvarolt egy ilyen nevű lánynak, 8-10 évvel ezelőtt. “- Nem baj, kislányom, mindent megoldunk. Mától fogva te vagy az én kis kolozsvári unokahúgom, aki az oroszok elöl menekültél Budapestre.” Bemutatta a házmesternének, aki bizalmába fogadta a nagy művésznő kis unokahúgát, és szerzett neki egy bútorozott szobát is házban. Háy Éva és Gömöry Vilma barátsága a háború után is megmaradt.

Tolnay Klári és Karády Katalin

Tolnay Klári politikai magatartására és emberi tartására jellemző, amit 1944 március 19-e, Magyarország német megszállása után csinált. Illetve nem csinált. E dátum után nem lépett fel többé színházban; általában beteget jelentett.

Advertisement

Advertisement

“Néhány hétig nálunk rejtőzködött két zsidó lány ismerősünk. A pesti gettóból sikerült Décsi Mórnak, a híres mozis família legidősebb fejének megszöknie. Eljött hozzánk. Az én rekamiéfiókomban lakott. Ha csengettek a nyilasok vagy más gyanús alakok, Décsi bácsit betoltuk a fiókkal együtt. Ekkor én - szinte egész nap - hálóingben voltam, csengetés után be az ágyba, és ott haldokoltam Décsi bácsi fölött...” (idézet a “Tolnay Klári egyes szám első személyben” c. könyvből)

De ezt csak évtizedekkel az esemény után mondta el egy interjúban, és írta le ebben az 1988-ban megjelent könyvben.

Karády Katalin kétes viszonya a hatalommal a német bevonulás után válik egyértelművé: slágereit a nácik betiltják, Machita c. filmjét leveszik a műsorról, 1944 tavaszán kémkedés vádjával letartóztatják és kegyetlenül megkínozzák. Három hónap után szabadul, majd hamarosan már zsidókat ment: ékszereit adja oda azoknak a nyilasoknak, akik a Duna-parton egy csoportnyi gyereket akarnak a Dunába lőni, majd miután így „megveszi“ az életüket, a lakására viszi őket. A Jad Vasem intézet 2004-ben posztumusz a “Világ Igaza” kitüntetést adományozott neki.

Advertisement

„Azzal a korszakkal pedig azért szálltam szembe, mert ki merem mondani, ilyen giccsesen; az én gyenge lelkületem nem bírta elviselni, hogy tízezrével viszik az embereket a vagonokba, a halálba. Ennek ellenére nem politizáltam akkor sem. Azóta is távol áll tőlem a politika. Segítettem, bújtattam, hiszen három lakásom volt akkoriban, s ha már elvittek valakit, utánamentem és kihoztam Kistarcsáról.” (Karády Katalin)

Zsindely Ferenc és felesége, Zsindelyné Tüdős Klára 1938-ban

Zsindely Ferenc 1938-ban vallás- és közoktatásügyi miniszteri államtitkár volt. 1943 márciusától egy évig pedig kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter a Kállay-kormányban. Felesége, Zsindelyné Tüdős Klára ruha-és jelmeztervező, népművészeti kutató volt. Filmet is rendezett: Fény és árnyék címmel. A 2. világháború alatt Budapesten több száz menekültnek nyújtottak menedéket, nagy emberséggel és nagy bátorsággal.

A házaspár mentette meg pl. Apró Antal és családja életét. Apróék 1944 végén tőlük kértek és kaptak menedéket budai villájukban.

Advertisement

Advertisement

„Nappal dolgoztunk, este összegyűltünk a nagy szalonban. Zsindelyék nagyon vallásosak voltak, hittek Istenben, fohászkodtak, közösen imádkoztak. Mi ateisták voltunk, de nem kellett kivonulnunk alkalmaikról. Majd beszélgettünk, felolvastunk. Sokat énekeltünk népdalokat. Csodálatos esték voltak. Szálasiék hatalomra jutása után egyszer Tüdős Klára őszintén megmondta, hogy angolbarátok, a németeket gyűlölik, és nem várják úgy az orosz felszabadulást, mint mi. Akkor a szívembe zártam örökre, ezért az őszinteségéért. Tudta, hogy illegálisan meglátogatnak a barátaim (ide tartoztak Rajk László, Péter Gábor, Kovács István). Ők többször is ott aludtak. Felszólított, hogy vigyek nekik Zsindely fehérneműiből ruhát, s odaadta a kamra kulcsát, hogy vigyek számukra élelmet.” (Apróné emlékei az ott töltött időről.)

Zsindelyéket hálából a kommunista rezsim megfosztotta vagyonától és 1952-ben kitelepítették őket. Az Apró család sorsa ellenben jóra fordult, a hatalom részesei lettek, és beköltözhettek egy budai villába. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Apró Antalné nem felejtette el a jótettet, Zsindely Ferenc nyugdíját rendszeresen emeltették, sőt segített elintézni, hogy 1963-ban a minden vagyonától megfosztott Tüdős Klára – férje halála után – lakáshoz jusson Budapesten.

(A „Fény és árnyék” c. filmben egy színésznő Arácson visszavonulva szegény gyerekeket karol fel, ápol, gondoz, etet. Tüdős Klára mintha megérezte volna, hogy pár hónap múlva hasonló, bár sokkal komolyabb feladat jut majd nekik.)


A régi idők mozija következő részében a rokonság erejéről, a mára már zűrzavarosnak tűnő megszólítási formulákról és bizonyos közlekedési szabályok érdekes változásáról lesz szó.