Rokonok

A ‘45 előtti filmeket keresztül-kasul átszőtték az alkotók közötti rokoni szálak. Mindenféle rendű-rangú kapcsolatra volt példa.

Színész házaspárok

A Berky Lili - Gózon Gyula színészházaspár. Fiatalon és egy közösen leélt élet vége felé.

Berky Lili a némafilmek sztárja volt. Bár több, mint harminc hangosfilmben is játszott, de ezek már jóval kisebb szerepek voltak. Ahol azonban szerető szívű, szép arcú anyára vagy nagyanyára volt szükség, az a szerep biztosan az övé lett. Férjével nemcsak az életben voltak társak. Házasságuk 40 éve alatt színpadon és filmben is rengeteget játszottak együtt. Sokszor házaspárt is alakítottak, nagy rutinnal és még nagyobb szeretettel, mint pl. Az új rokon c. 1935-ben készült jó kis vígjátékban.

Advertisement

Advertisement

Gózon Gyula a feleségénél jóval nagyobb filmes karriert futott be. Egyik legkedveltebb és nélkülözhetetlen alakja lett a filmeknek. Neve a kasszasiker egyik biztos forrása lett. A filmgyártók megkérdezték a filmforgalmazókat, hogy milyen filmek a legeladhatóbbak. A válasz: a történet mindegy, csak legyen benne Kabos, Gózon, Ráday, Jávor, néhány szép színésznő, és sok jó bemondás. Utóbbira legismertebb példa a legendás Hyppolit, a lakáj, amiben Makácsként számtalan, mára szállóigévé lett mondása volt: “Én mindig minden körülmények között ott voltam az Operában.” Bezzeg a főszereplőktől senki nem tudna semmit sem idézni. 1931-1940 között több, mint negyven magyar filmben játszott, többnyire karakterszerepeket. De milyeneket! A kalauztól a gyárigazgatóig bármit eljátszott. A meseautó, A szerelem nem szégyen, Lovagias ügy, Segítség, örököltem! - csak néhány cím a sikeres szerepei közül. Szeretett és tudott is énekelni. 1940 után zsidó származása miatt nem forgathatott több filmet, és színházban sem játszhatott. Behívták munkaszolgálatra, de a behívót nem tudták neki kézbesíteni. Emiatt Berky Lilit számtalanszor zaklatták Gózont keresve, és rendszeresen házkutatást is tartottak náluk. Pedig végig rákosligeti házukban bujkált. Padlásuk egy erre kialakított részében húzta meg magát, de szerencsére sosem fedezték fel. Micsoda szörnyű évek lehettek! 14 évvel élte túl imádott feleségét. 87 évesen, 1972-ben halt meg.

Színészhármas: első feleség Dajka Margit, Kovács Károly férj, második feleség Simor Erzsi

Dajka Margit különleges színfoltja volt a régi idők mozijának. Senkihez se hasonlítható egyedi karakterét szerencsére már fiatal korában is sokan jó érzékkel meglátták és használták. Vele bűn volt lelkes-szerelmes naivákat játszatni. Azok a filmjei nem is sikerültek. Egyszerűen nem passzolt hozzá ez a karakter. Legdurvább volt, amikor szegény Dajkát a Rákóczi indulóban habos-babos selyemruhába bújtatták, és még a zongora mögé is beültették bánatos bociszemekkel dalolni. Fanyar, ellentmondásos, valahol mélyen legbelül tragédiát hordozó lénye átsütött a szerepein. Szemének egy villanásával, szájának egy apró rándulásával mindent ki tudott fejezni. Utolérhetetlenül nagy színész volt. A legnagyobb magyar színésznő. Nem volt szép, talán bájos sem. A varázsa elsősorban nem a külsejéből fakadt. Ebben a Makláry Zoltánnal közös számában viszont kifejezetten szexi volt: Szerelmi láz: 28:40-től. (A “Don Zsuán”-t más filmekben is hallottam. :D) 1945 előtt relatíve kevés filmben játszott, 20 alatt. Mégis sok emlékezetes alakítása volt: pl. Zizus, az utcalány Az ember néha téved, Bogár Cica a Zenélő Malom, Julcsa a Pénz beszél c. filmekben. Karrierjének nagyobbik fele a háború után várt rá. Abból az időszakból két legszeretettebb filmje: a Fekete macska és Págerrel a Társkeresés No. 1463. Négyszer ment férjhez. Lajtos Árpáddal, negyedik férjével közel 30 évig éltek együtt. Dajka 1986 május 24-én halt meg. Férje másnap utánament. Nem tudott nélküle élni.

Advertisement

Simor Erzsi nemcsak bombajó nő volt, de tehetséges színész is. Magas, sudár termet, szép, okos szempár. Ráadásul bevállalós csaj lehetett. Még meztelenül is mutatkozott (vagy a dublőre) a Kettesben c. 1943-ban készült filmben. Ilyet más filmben nem láttam. 70 körüli filmet forgatott, nagyobbik részét ‘45 előtt. A háború után akkora sztár már nem volt, mint fiatalon. Budapesten halt meg 1977-ben.

Az örök epizódista házaspár: Dajbukát Ilona és Bársony István

Filmrendezők és feleségük

A házaspárok által közösen jegyzett filmek hosszú sorát elnézve könnyen megállapítható, hogy a szereposztásnál nem volt hátrány, ha az ember lányának filmrendező volt a férje. Voltak persze mértéktartóbb kapcsolatok is. Pl. Martonffy Emil vagy Ráthonyi Ákos filmjei kisebb részében játszott főszerepet “az asszony”.

Egry Mária színésznő és Martonffy Emil rendező. Tasnády-Fekete Mária színésznő és Radványi Géza rendező.

Radványi Gézának viszont sosem volt a szereposztással gondja. Valamennyi, 1945 előtt készített filmjében a feleségére osztotta a női főszerepet. Igaz, kedves, tehetséges színésznőről volt szó.

Tolnay Klári színésznő és Ráthonyi Ákos rendező

Tolnay Kláriban iszonyú szerencsés módon ötvöződött a gyönyörű, klasszikus szépségű nő és a nagyszerű színésznő. Pályája indulásakor lett Rózsiból Klári.

Gaál Béla filmrendező beszélt rá a cserére, mivel bizonyos szerepkörökben nélkülözhetetlen a választékos keresztnév. A Rózsi pedig cselédlány hangzású. Ellenkeztem: a Rózsi szép név, igaz, Mohorán minden második tehenet így hívnak. Aztán engedtem: akkor szólítsanak ezentúl Klárinak. (Tolnay Klári)

Értelemszerűen fiatalkori filmjeinél főleg a külseje határozta meg, hogy milyen szerepet kapott. Viszont már azokban is felsejlett a tehetsége, intelligánciája, humora. De a háború után még rá váró bő 50 év volt az ő nagy korszaka. Gyönyörű asszony, majd matróna, no és jeles művész vált belőle. Págerrel a Nem ér a nevem és a felülmúlhatatlan Pacsirta, Bástival az Elsietett házasság - egyik nagyobb kedvencem, mint a másik. Egy Szabó Magda darab bemutatójára készülve halt meg 84 éves korában.

Mindenféle rokonok és foglalkozások

A Vaszary-klán: Vaszary Gábor író, Vaszary Piri színész, Vaszary János író-rendező és felesége, Muráti Lili színész

Színműíró és felesége

Turay Ida színésznő és Békeffi István író

Apa - fiúk

Tornasorban a három Latabár: ifj. Latabár Árpád, id. Latabár Árpád, az apa és Latabár Kálmán.

Latabár Kálmán, a jeles színészdinasztia tagja nekem mindig túl sok volt. Túl rongylábú, ha táncolt, túl ügyefogyott, mert túl sokat csetlett-botlott, túl negédes mosolyú, amikor a “félénk vagyok, de hódítani akarok” stílusában szerelmest játszott. Amíg Kabos sosem volt túl sok, ő mindig az volt. Ezzel együtt sokra tartom őt. Csak nem túl sokra.

Testvérek

Két testvér - két színész: Makláry Zoltán és Makláry János

Makláry Zoltán nem akármilyen pályát és életutat járt be. Szegény családból származott, majd színésznek állt. Az 1. világháborúban 1915-ben olasz fogságba esett. Négy év múlva jött haza csontsoványan, betegen. Fantasztikus pályafutása során 175 filmben játszott. Ebből 125 esik 1945 előttre. Sohasem az ő neve szerepelt a legnagyobb betűkkel a filmek plakátjain. Mégis nélkülözhetetlen eleme volt a régi idők mozijának. Szorgos munkával kis házat vett az összerakott gázsikból. 1944-ben azonban egy bomba pont az ő házát találta telibe. A világon semmije sem maradt, kivéve az az öltönye, amiben aznap játszani ment a színházba. Végtelenül jó arcú, kellemes hangú és nagyon tehetséges színész volt. Alkata, habitusa beskatulyázta. Ő lett az ügyeletes inas, az egyszerű munkásember. Tény, hogy ezeket a karaktereket zseniálisan oldotta meg. Pedig sokkal több volt (lett volna) benne. Szerencsére néha mást is rábíztak. Akár még professzor vagy tanár is lehetett... A Három csengőben egy szélhámost játszott, igazán remekül. A Cserebere c. filmben a főhős ágybérlőtársa volt, Cicvarek, a főpincér. Abban a pár jelenetben százszor többet adott a filmhez, mint a főszereplők. Az Ez történt Budapesten c. 1943-ban készült filmben szokásosan inasként tűnik fel, de több és jobb jelenete volt, mint általában. Utolsó éveiben Füreden lévő szőlőjébe vonult vissza, teljes magányban fejezte be életét. 82 évet élt, 1978-ban halt meg.

Advertisement

Makláry János a megszólalásig hasonlított bátyjára. Sőt, még az után is, mert a hangjuk is egyforma volt. 10 év korkülönbség volt köztük. Viszont tehetségben ennél sokkal több. Makláry János amolyan epizód-epizódszereplő volt. Annak eleget is tett. Egyedül A külvárosi őrszobában bíztak rá nagyobb szerepet; egy zsiványt kellett játszania, aki szabadulása után gyilkossá válik. Jó szerep volt, csak sajnos elég vérszegényen oldotta meg. A bátyja sokkal jobb lett volna benne.

Két testvér - két színész: Gombaszögi Ella és Gombaszögi Frida

Gombaszögi Ella és három lánytestvére egyaránt a színi pályát választotta. A lányok közül magasan Ella volt a legtehetségesebb. (Rajta kívül még Frida vált ismert színésszé.) Amíg játszhatott, addig nagyon foglalkoztatott színész volt. Méltán. Vaskos töltött galamb alkata alapból adta magát a “vezér” után reménytelenül epedő titkárnő karakteréhez.

Feleky Kamill, a jóbarát mesélte, hogy egy ízben egy előkelő, elegáns dáma szerepét osztották Gombaszögire. Elkeseredetten panaszkodott Kamillnak, hogy a szerep kedvéért le kell majd fogynia jó pár kilót, és ígértet tett, hogy másnap el is kezdi a nagy tortúrát jelentő fogyókúrát. Kamill erélyesen leintette: “Eszedbe ne jusson egy dekát is leadni! Téged így szeret a közönség, amilyen vagy. Azt imádja benned, hogy olyan...olyan sok vagy. Csak az a kár, hogy nincs belőled több!”

Mindenki szerette, pedig szókimondó ember volt. A fiatal kollégákat szívesen segítette a maga sajátos stílusában adott tanácsaival. És joggal, hiszen kisujjában volt a szakma. Kabos Gyulával eszményi játszótársak voltak. Két zseni egy filmben - ebből csak jó sülhetett ki. Persze nemcsak titkárnőnek volt ideális: pl. ő volt az örök mártír vénlány Az új rokonban, a vajszívű Viola néni a Légy jó mindhalálig c. filmben. Alig pár év adatott meg neki, amíg filmezhetett. 1933-37 között mintegy 20 filmben játszott. Azután őt is eltávolították a színpad és a mozi közeléből. Szerencsére a bújkálás éveit valamennyi testvér átvészelte. Gombaszögi Ella még színészi képességeit is bevetette. Egy vidékről származó, folyton receptekről mesélő cukrásznőt “alakított” a pincében, ahol az ostromot átélte. 1951-ben, szereptanulás közben érte a túl korai halál. 53 éves volt.

Unokatestvérek

Pethes Sándor és unokaöccse, Pethes Ferenc színészek

Pethes Sándor, ez a cingár, gumiarcú színész jellegzetes alakja volt a korszak filmjeinek. Szerelmes hőst sosem játszott, kicsit ügyefogyott vagy nyegle uracsot annál többet. Pl. remek volt Vöcsöky ügyvédként a Gentryfészekben. De nemcsak úriembernek volt kitűnő. Inast, sofőrt, vasutast és még ezerféle figurát szintén kiválóan alakított. Pethes Ferenc, az unokaöccs kurta kis ember volt. Nagyon bírtam, bármiben is láttam. Apró termetére építve főleg hepciáskodó, buta, de okoskodó kisembereket, vagy pedig ízes beszédű, öntudatos bakákat, szolgákat játszott. Legnagyobb szerepe a Krajcár Jani volt a Tokaji aszúban. Kár, hogy ez a remek film nagyon rossz minőségben érhető csak el.

Nagybácsi - unokaöccs rendezők

Cserépy Arzénról nincs fotó, Cserépy László unokaöccsről is csak ez volt

Minek nevezzelek? - megszólítások

Azzal akartam kezdeni ezt a részt, hogy mennyire jellemző egy népre, milyen típusú jelenségek, viszonyok leírására alakul ki sok kifejezés a nyelvében. Pl. az eszkimóknak köztudottan 100 féle szavuk van a hó különböző állagaira. Nálunk meg az nem lehetett véletlen, hogy pont az alá-fölérendeltség fokozataira lett ennyi szavunk. Aztán utánanéztem és úgy tűnik, hogy az eszkimók esetében ez csak városi legenda. A megszólítások ügyében azért nagyjából tartom a véleményemet. Tény, hogy sokáig teljesen zavaros volt az a sokféle megszólítás a korabeli filmekben. Mostanra sem vált kristálytisztává, de azért már jobban eligazodom a címek és rangok világában.

Címek és rangok lentről felfelé

A címek az illető által betöltött állami, egyházi hivatallal, katonai rangjelzéssel, képzettséggel jártak együtt. A “tekintetes” címzés az idők során lerövidült, ebből lett a „téns úr”, „ténsasszony”. A „kend” pedig a „kegyelmed” rövidült alakja, de nincs köze a „kegyelmes”-hez. Iparosok, kiskereskedők megszólítása volt. A rangok viszont a születés jogán jártak a nemeseknek és főnemeseknek: pl. egy gróf születésétől „méltóságos” volt, míg polgári származású ember csak egy magas pozíció pl. gyárigazgató betöltésével lehetett az.

Advertisement

Advertisement

Az emberek közötti egyenlőséget jelképezte az egyes címek és rangok megszüntetéséről rendelkező 1947. évi IV. törvény. De az emberekbe belenevelt formulák a törvény hatályba lépésénél lassabban koptak ki:

Dr. Tulok József volt földbirtokos, volt megyei alispán ment a falujában az utcán. Találkozott egy volt cselédjével, aki ekkor már a falu párttitkára volt, s a párttitkár hangosan köszöntötte: „Kezét csókolom”.

Nők megszólítása

Advertisement

Azokat a nőket, akik diplomát kaptak, legtöbbször a diploma után járó foglalkozás után kellett szólítani: tanár úrnő, mérnök úrnő. De amint férjhez ment a diplomás nő, utána már a férjnek kijáró társadalmi rangja alapján hívták. Ugyanúgy, ahogyan a végzettség, állás nélkül, csak a háztartásban tevékenykedő feleségeket.


Közlekedj okosan!

A filmeket nézve feltűnt, hogy a gépkocsik összevissza közlekednek az úttesten. Hol jobb-, hol baloldalon, sőt, sokszor középen. A középen való közlekedésre megvan a logikus magyarázat; hiszen az útfestés nélküli szűk, valószínűleg legtöbbször rossz minőségű utakon olyan kicsi volt még a forgalom, hogy a legkényelmesebb és legbiztonságosabb volt középen menni.

Oldalak: 1-2: Bal: A vén gazember (1932), 3. Közép: Két lány az uccán (1939), 4. Jobb: Makrancos hölgy (1943)

De mi az oka a jobb- és baloldal váltogatásának? Kiderült, hogy hazánkban 1941-ben vezették be a baloldali közlekedés helyett a jobboldalit. Tehát a magyarázat egyszerű: egy autó haladása alapján megállapítható, hogy a filmet a változás bevezetése előtt vagy után forgatták. Kivéve, ha az út közepén csalinkázik a kocsi…

Advertisement

Advertisement

A jobboldali közlekedés fokozatosan hódított teret. Oroszország az első világháború végén tért át, majd az 1930-as években valamennyi Magyarországgal szomszédos államban bevezették. Az elszigetelődés elkerülése érdekében végül Európában utolsó előttiként Magyarország is átállt. Racionális oka volt a német orientáció, és az is, hogy a bécsi döntések által visszacsatolt területeken már jobboldali rend volt. Az előmunkálatokat áprilisban kezdték: a rádió figyelmeztette a lakosságot, a lapok tájékoztató cikkeket közöltek, az iskolák az új rendet magyarázták a gyerekeknek. A Budapest körüli határvonalon burkolati jelek, táblák terelték a járműveket megfelelő sávokba. Az áttérés gond nélkül, simán lezajlott.

A kontinensen utolsóként 1960-ban Svédország váltott balról jobbra, noha egy népszavazáson a többség leszavazta a kormány kezdeményezését. A káosztól és a rengeteg ütközéstől való félelmek azonban nem igazolódtak be. A megzavarodott autósok olyan óvatosan vezettek, hogy hónapokra visszaesett a balesetek száma.

A baloldali közlekedés eredetéhez számtalan legenda kapcsolódik. Akad olyan vélemény, amely szerint már a régi rómaiak is az út bal oldalán közlekedtek, hogy – lévén az emberek többsége jobbkezes – veszély esetén gyorsan elő tudják rántani fegyverüket. Hasonló megfontolásból a középkori szekerek és hintók is baloldalon haladtak, így a vezetők ostort tartó keze szabadabb volt. A közlekedés rendjén gyökeresen Napóleon változtatott. Egyesek szerint azért, mert balkezes volt, mások szerint azért, hogy a meghódított országokban ne úgy közlekedjenek, mint Angliában, vagy azért, hogy jobbra igazodó katonái meglephessék az ellenséget. Akármi volt is az oka, Európa nagy részén (és a gyarmatokon is) áttértek a jobboldali közlekedésre. Mára a világ lakosságának 1/3-a vezet a bal oldalon, 2/3-a a jobb oldalon. (A 3. posztban az Áll a bál c. film Varsóban forgatott részeinél látható, hogy a lengyelek már 1939-ben jobboldalt közlekedtek.)

Advertisement

120 km/h óra fölött biztosan nem a filmben az autót vezető Bársony Rózsi száguldott:

...szerelem, száguldás: A vén gazember (1932)

Arra viszont nem találok magyarázatot, hogy miért nyíltak a kocsiajtók fordítva? Nem logikus, nem kényelmes. A beszállás biztos nem.

Beszállás kígyómozdulatokkal tekeregve: Ajtay Andor, Orient expressz (1943)

A régi idők mozija következő részében egy csomó top- és stáblistás érdekességről, továbbá fura nevekről lesz szó.