A magyar film és alkotóinak helyzete 1938-45 között

Az első és második zsidótörvény filmes következményei

Az első zsidótörvény (1938) a szabadfoglalkozású állásoknál 20%-ban határozta meg a zsidók arányát. Ekkor a színészek nagyjából 1/4-e volt izraelita. 1939 végéig kellett átalakítani a közélet egészét. A zsidótörvény előírta a színészkamara létrehozását, és a dolgozni akaró színészek számára a tagságot kötelezővé tette. A kamarának kellett biztosítani a zsidók engedélyezett arányának betartását. Ezzel gyakorlatilag élet-halál ura lett. Első vezetője Kiss Ferenc színész volt. Az lett fontos, hogy ki-milyen vallású, ráadásul az arányoknak a darabokon, filmeken belül is meg kellett lenni. A második zsidótörvény (1939) drasztikusan tovább szigorított; már csak 6%-ban határozta meg a közéletben részt vevő zsidók arányát. Sok zsidó származású színész, forgatókönyvíró, rendező 1938-39 után elhagyta az országot (pl. Kabos Gyula, Ráday Imre, Székely István). Távozásukkal és a maradók elhallgattatásával véget ért a nagyüzemi vígjáték-gyártás aranykora.

Hadüzenet Amerikának - propagandafilmek

A következő nagy változást furcsa módon az okozta, hogy Magyarország 1941 decemberében hadat üzent az USA-nak. Így az addig nagyon népszerű amerikai filmeknek is befellegzett. A még futó filmeket játszották, de 1942 nyarától amerikai filmet nem mutathattak be a mozik. A kieső filmeket pótolni kellett valahogy. Erre a német és olasz filmek nem bizonyultak elegendőnek. Ezért erőltetett ütemre kapcsolt a hazai filmgyártás, 1942-ben 45, 1943-ban pedig 53 magyar film készült. A kor szellemének megfelelően sok, az egyre erősebb szélsőjobb kiszolgálását célzó propagandafilm készült: pl. Dr. Kovács István, Negyedíziglen, illetve özönlöttek a melodrámák. Viszont filmnyersanyag tekintetében importra szorultunk. 1944-ben már teljes egészében a német importtól függött a hazai filmgyártás. Az ellátás pedig egyre jobban akadozott. Ez is okozta azt, hogy 1944-ben csak 24 filmet készítettek. 1945-ben pedig már sok egyéb baja is volt az alkotóknak; mindössze 5 filmet forgattak.

Advertisement

Melodrámák. A ‘40-es évek első felében volt népszerű műfaj. Pedig ezekben a filmekben nem volt más, mint tömény szenvelgés, amit ma már kín nézni, a betétdalokat meg hallgatni. Legtöbbjét az ikonná vált Karády, a végzet asszonya “játszotta”, s hozzá partnerként főleg Jávort társították. Karádynak tehetségből túl kevés jutott, cserébe nem spórolt a teátrális manírokkal. Néhány filmje a legrosszabbak közül: Ópiumkeringő, Halálos csók, Hazajáró lélek.


A 2. világháború idején készült filmek

A kitört 2. világháborúval sokáig egyáltalán nem foglalkozott a magyar film. Többféle módja is volt az elkerülésének. 1. Leforgatták a soron következő vígjátékot, de a sztoriban nem hozták szóba, hogy háború van. Úgy jöttek-mentek a nagyvilágban a szereplők, mintha még lehetne utazni Párizsba, Londonba, pl. a Lángok c. filmben. 2. Visszahelyezték pár évvel 1939 előttre a cselekményt, és utaltak is a filmben arra, hogy hányban játszódik; értsen belőle a kedves néző. 3. Jóval korábbra tették a cselekményt, jellemzően a két világháború közöttre, vagy éppen a századfordulóra. Ilyen volt A Gyurkovics fiúk c. film. 4. Nem a 2., hanem az 1. világháború idején, érdekes módon ott is mindig az orosz fronton játszódott a cselekmény. Pl. A gorodi fogoly. 5. Sok kosztümös filmet készítettek főleg magyar írók regényei vagy operettek, daljátékok alapján: Bob herceg, Háry János.

De eljött az az idő, amikor már megjelent a filmekben a háború.

1. A propaganda-dokufilmek az elcsatolt területek visszafoglalásáról egy kaptafára készültek. Pátosz és lelkesültség kevercse. A narrátor narrál, a magyar hadsereg dicsőn bevonul - gyakran mutatva nyilakkal térképen is az imponáló terjeszkedést -, illetve a katonákat ünnepli a többségében kétség kívül szívből örülő, éljenző emberek sokasága.

Az 1. és 2. bécsi döntés után a Felvidék és Észak-Erdély, továbbá a Délvidék visszafoglalásáról készült három dokumentumfilm.

2. Viccként tálalva vagy éppen csak utalva rá. Az Ez történt Budapesten c. filmben Makláry, mint inas felhalmoz, nagy tételben cipeli haza egyik hasznavehetetlen holmit a másik után, “mert háború van” felkiáltással. A Zenélő malomban Latabár marhapörköltöt rendel, a pincér jegyrendszerre utaló rövid válasza: “1 hús, 2 zsír”.

1. Ez történt Budapesten c. filmben Makláry Zoltán. 2. A Zenélő malomban Latabár Kálmán.

3. A háború képei filmben. A Szerelmi lázban a főszereplő Dajka Margit Párizsban tanul, és ott éri a háború kitörése. Próbál hazautazni, de kb. fél év alatt sokféle kerülővel ér csak haza. A fél évet bevágott háborús jelenetekkel mutatják be. Meglepően őszinte képsorokkal.

Háborús jelenetek a Szerelmi láz c. filmből

4. Háborús filmek - bárgyú csatajelenetek, nevetséges kémsztorik, hős magyar vitézek, buta, rosszarcú orosz katonák. Sok szót ezek a filmek sem érdemelnek. A melodrámákon kívül a régi idők mozijának legrosszabb termékei. A két rettenthetetlen katona pedig Jávor és Sárdy, gyakorlatilag felváltva, sőt közös filmben is. Ennyi.

1. Az Egy gép nem tért vissza c. film plakátja. 2. Sárdy János a Viharbrigádban. 3. A Késő c. filmben Jávor Pál csodadoktorként, éppen Sárdy életet mentve meg.

Újabb érdekes tárgyak, dolgok

Reklámok: 1. Szerelmi láz c. filmben a cirkuszban bőrápolás - Caola. 2. A Hat hét boldogság c. filmben lakástextil reklám az utcai padon.
A hat hét boldogság c. filmben a 12-es busz 1939-ből. Még baloldalt közlekedik. Egyik végállomása a Széna tér volt, a másikat nem tudtam elolvasni.
A halálos csók c. filmben egy belógó mikrofon munkában a felvétel alatt.
Rezsimenkénti átnevezések forever.

A Boldog idők c. filmben figyeltem fel arra, hogy a szereplők Hungária parknak hívták a “Vidámparkot”, ahol jeleneteket is forgattak. Arról tudtam, hogy régen valamikor Angolpark volt a neve, de ez a Hungária park nem volt ismerős. Ezért utánaolvastam. És érdemes volt. Mert ebben benne van az egész történelmünk. Mindig mindegyik rezsim leginkább az átnevezésekben - és nem pedig a jó kormányzásban - tudott és tud kiteljesedni. Erre állatorvosi ló szintű példa: a 20. század elején nyitott meg az Amerikai Park, amely 1912-től Angolpark lett. Az őszirózsás forradalom pár napja alatt Nemzeti Park lett belőle. A Tanácsköztársaság sem tétlenkedett, a 133 napjába belefért, hogy Népparkká nevezze át. 1942-től Hungária park, a háború után Májuskert, majd 1950-től a bezárásáig Vidámpark lett. Furcsa módon a legjobb, mert legsemlegesebb elnevezést a Rákosi-korszakban találták ki.

A filmstúdió elpusztíthatatlan és nagyon ronda kockás padlója: 1. A három galamb c. filmben táncparkett. 2. Az Erzsébet királyné c. filmben egy bécsi palota hallja. 3. A Fráter Lóránd c. filmben egy szalon padlója. 4. A Tavaszi szonáta c. filmben kórházfolyosó. És még legalább 10 filmben láttam templomtól várkastélyig.
1. Kocsmai falitábla a Heten, mint a gonoszok c. filmben: “Énekelni, lármázni és köpködni tilos”. 2. A Mária két éjszakája c. filmben a Magyar Légiforgalmi Rt. Endresz Györgyről elnevezett Junkers repülőgépe.
Hülyekalapok: 1. Tolnay Klári búbos kemence-szerű fejfedője a “Keresztúton”, 2. Dajka Margit komplett csibéje a “Zenélő malom”, 3-4. Tasnády-Fekete Mária indiánra emlékeztető szőrmekombinációja “Az egy asszony visszanéz” c. filmekben.
Kéztartások táncolás közben: 1. A nő kezére rámarkolós, csuklójánál leszorító. Olyan idétlenül néz ki. 2. A “hagyományos”. A régi filmekben mindegyik egyformán divatos volt.

A régi idők mozija utolsó részében a Rákosi-korszak idején készült filmekről lesz szó.

Advertisement