Ismét bicikliügye van az oktatásirányításnak, a már megszokott, inkorrekt módon természetesen.

Az évek óta köztudott volt, a névtábla lecserélésével akarnak javítani a szakképzés helyzetén, szeptembertől a diákok nem szakközépiskolákba, hanem szakgimnáziumokba fognak járni. Abszolút általános vezetői tehetetlenség, ha valami nem működik, akkor nevezed át, igaz, ettől sem lesz jobb, de a főnököd elégedett lehet, történt valami.

A változtatás most azonban nem csak a haveri-rokoni bélyegzőgyártó cégek segítéséről szól, a névcserén kívül jelentős tartalmi katyvaszt készülnek a mit sem sejtő gyerekekre borítani.

Advertisement

A szakközépiskolákban (szeptembertől szakgimnázium) maradnának az alapvető érettségi tárgyak, mint magyar, matek, töri, és egy idegen nyelv. Ezen felül lényegében semmi mást nem tanulnának az idejáró gyerekek, csak szakmai tárgyakat, már 9. osztálytól kezdve heti 10-12 órában.

15 éves kortól úgy kéne komoly szakmai ismereteket tanítani a gyerekeknek, hogy nincs meg hozzá a szükséges matematikai, szövegértési alapjuk. Tanuljon a gyerek nagy óraszámban közgazdaságtant, szakmai számítást, jogot, műszaki ismeretet, bármit, miközben köznyelvi szöveget is nehezen dolgoz fel, alapvető, elemi számolásokban (pl. százalékszámítás) tökéletesen tájékozatlan.

Advertisement

Azon túl, hogy szakbarbárokat akarnak a gyerekekből nevelni, semmiféle átjárhatóság, pályakorrekció nem lesz lehetséges a későbbiekben.

Advertisement

Nem lesz földrajz, biológia, kémia, fizika, csak az adott szakmacsoportnak megfelelő ismereteket fogják a gyerekek tanulni a természettudományos tárgyakból, tehát. pl. egy egészségügyi szakközépiskolás szakgimnáziumosnak azért lesz néhány óra biológiája.

Mindezt úgy, hogy pár éve még azt hirdették meg, nagyon fontosak a természettudományos tárgyak, tehát egy bölcsészkarra jelentkező gimnazistának is beleszámították (sőt, most is beleszámítják) a felvételi pontjaiba a fizikát vagy földrajzot. Hiába, egyre gyorsul a világ forgása, ami ma még fontos, az szeptembertől megy a kukába.

Itt nem egyszerű túltolásról van szó, ELLENKEZŐ irányba tolják az a rohadt biciklit, mint kéne.

A jövő munkavállalójának minél többféle ismerettel, kiváló alapkompetenciákkal kéne rendelkeznie, hogy később tovább tudja képezni magát, szakmát, pályát, munkahelyet tudjon váltani, ha szükséges. Sok helyen már nem is állásra, csak egyes határidős projektekre vesznek fel dolgozókat, ehhez képest az oktatásirányítás 14 évesen kőbe vésett szakmai utat akar kijelölni a gyerekeknek.

Advertisement

Azok a szülők, akik a most nyolcadikos gyereküket szakközépbe jelentkeztették, még nem tudhattak erről, a tájékoztatás a már megszokott, inkorrekt, sunyi módon zajlott, (illetve nem zajlott egyáltalán) sőt, még most sincsenek kész teljesen azok a kerettantervek, ami alapján szeptembertől indulnának ezek a lebutított osztályok.

Az oktatásirányítás édes kis naiv mackója, Balog úr 3 év után csodálkozott rá a az általa bevezetett tanári minősítések elképesztő hülyeségére. Addig ugye komcsi, libsi, sötétben bujkáló ellenforradalmár volt, aki tiltakozni mert. Tegnaptól lehet, mert Balog úr rájött, hogy megvezették.

A szakmát megint nem hallgatják meg, megint nincs érdemi párbeszéd, hogy néhány kiválasztott házimanót meghallgatnak, semmit sem ér, ők nem fognak ellentmondani. Rózsika néni viszont nem hagyja a szakmai tiltakozást szó nélkül, elvégre ő orosztanárként mindenhez ért, üzent a tanároknak, viselkedjenek szépen, különben beír az ellenőrzőjükbe.

Advertisement

A lebutított szakgimnáziumi osztályok majd elindulnak szeptembertől, illetve elindulnának, mivel arra senki sem gondolt, honnan lesz a szakmai tárgyakhoz egyetemi végzettséggel rendelkező szaktanár. Egy tantestület összetétele nem olyan egyszerű, mint a lecsóé, ha kevesebb otthon a paprika, majd több paradicsom lesz benne, a kémiás Ildi néni nem tud szeptembertől marketinget tanítani, mint ahogy a fizika szakos Dezső bácsi sem pénzügyet. Esetleg az ötéves egyetemi mérnök / közgazdász tanár szakot 30 órás gyorstalpalón akarják lenyomni a földrajz szakos kolléga torkán, ha egy leckével a diák előtt jár a tananyagban, az már jó? Senki sem végzett felmérést arra, felmenő rendszerben hány szakmai tanárra lenne szükség ilyen óraszámok mellett, és ténylegesen hány van.

Advertisement

Miért gondolja Palkovics, egy Corvinust vagy BME-t végzett fiatal rohan tanítani, hogy utána értelmiségi mininálbér körüli fizetésért heti 45-46 órát gürcölhessen, és közben még „szakÁrtók” vizslassák minden lépését, és ha 2 év múlva sem riadt el a tanári pályától, akkor a 77 indikátoros 200 oldalas portfólióval bizonyíthassa, taníthat? Kik fogják az egekbe nyomott óraszámú szakmai tantárgyakat tanítani?

Jelenleg, ha egy szakmában dolgozó mérnök / közgazdász/ egészségügyis valami elmebaj folytán úgy dönt, tanítana, NULLÁRÓL indul a tanári minősítési versenyben, a saját szakmájában eltöltött évek NEM számítanak be a karrierútjában az oktatásban. Tehát pont azok az oktatók, akiknek van elképzelésük arról, milyen is egy szakmai munkahely, jelentős hátránnyal indulnak a tanári pályán, ha valami őrült ötlettől vezérelve hajlandóak tanítani.

Advertisement

A szakmai képzéshez természetesen szakmai gyakorlat is tartozik. Nyári szakmai gyakorlaton már most is részt kell vennie a szakközépiskolásoknak, lássák mi az élet.

Az ötlet nem lenne rossz, csak éppen számos iskola nem talál olyan cégeket, akik nagy tömegben szívesen fogadnak kamaszokat nyárra. Ebben az esetben nyáron az ISKOLÁBAN, TANTEREMBEN, az év közben megszokott tanárral, van a munkahelyi szakmai gyakorlat. Ott ülnek a gyerekek napi 7 órában Tibi bácsival, Enikő nénivel, és arról beszélgetnek, milyen is lehet egy munkahely. Mindezt egy hónapon keresztül. Mivel Tibi bácsi, a mérnöktanár, és Enikő néni, a szakoktató nem tudja egyszerre fogadni az összes gyereket, ezért ők nyáron egyáltalán nem mennek szabadságra, tanév közben meg nem mehetnek, mert akkor ugye, tanóráik vannak. Újabb vonzó szempont, hogy fiatal mérnök / közgazdász tanárokat, szakoktatókat csábítsunk be szakgimnáziumba tanítani.

Amennyiben mégis sikerül céges partnert találni a nyári szakmai gyakorlatra, ott a gyerekek tökéletesen megtanulnak takarítani, pakolászni, raktárban unatkozni, stb. a foglalkoztatási napló, ahová azt kell beírni, mit tanítottak meg a szakmából a gyereknek aznap a nyári gyakorlatos munkahelyen, kb. olyan messze van a valóságtól, mint egy instagram profil.

Advertisement

Advertisement

A címben szereplő barbárok kifejezés természetesen nem a gyerekekre értendő.

Ha tetszett a cikk, oszd meg bátran a facebookon! Vesszen a mainstream, éljenek a független kisblogok, mi nem húzunk sehonnan támogatást :D