Az év felállása

Felálltak a PÖCS-ök, amit aztán gyorsan át is neveztek BECS-re, de a lényeg ugyanaz. A tanároknak egymást kell pontozgatniuk és értékelgetni, megteremtve ezzel az elviselhetetlen munkahelyi légkör, mószerkodás és spicliskedés alapját azokban az iskolákban is, ahol ez eddig nem volt szokás.

Az év leigázottjai

Azok a kollégák, akik elolvasták az Oktatási Hivatal 160 oldalas tájékoztatóját, és ennek alapján szolgai hűséggel össze is állították saját 200 oldalas tanári portfóliójukat. Mindezt úgy, hogy közben teljes óraszámban tanítottak, mivel a portfólióírás ideje alatt a tanár semmilyen mentességet nem kap az iskolai feladatai alól. A sikeres feltöltők belebetegedési és kiborulási aránya 60-70%.


Az év emberei

Azok a kollégák, akik „szarok rá” felkiáltással nem töltöttek fel portfóliót, nem iratkoztak be szakvizsgát adó képzésre, és egyáltalán, központi oktatásirányításból lecsorgó hülyeségeket elintézik egy vállrándítással.

Az év árulói

Azok a kollégák, akik beválasztatták magukat a Pedagóguskar vezetőségébe, majd ugyanezzel a lendülettel megszavazták az etikai kódexet. Náluk sunyibb módon csak azok jártak el, akik azt hitték, hogy Mátyás király féle okos lányként viselkednek, ha el sem mennek a szavazásra, így meg sem szavazzák, de nem írják fel a nevüket rendszeridegen ellenállóként.

Az év bátrai

Az a kb. 8-10 kolléga, aki mert NEM-nem szavazni a kötelező etikai kódex ellen a Pedagóguskar gyűlésén.

Az év „nemmeglepetése”

Magyarország továbbra is igen rosszul, sőt kínosan rosszul teljesít bármilyen PISA, OECD oktatási felmérésben. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk átlagosan minden gyerek hülye és képzetlen, hanem, hogy vannak kifejezetten jól teljesítők, nemzetközi átlagba belesimuló teljesítők, és pocsékul teljesítők. A pocsékul teljesítők eredménye nagyjából családi hátterükkel magyarázható. Nagyon egyszerűen: a magyar oktatási rendszer azokat a gyerekeket képes oktatni, akik diplomás vagy legalább érettségizett szülőkkel, rendezett családi háttérrel és anyagi viszonyokkal rendelkeznek. Sajnos, a gyerekek jelentős része ezekből hiányt szenved. A jól teljesítő országok nem a jók és kiválók oktatásában jobbak, hanem képesek kezelni a leszakadókat.

Advertisement

A szakiskolások jelentős része félanalfabéta, a legegyszerűbb élethelyzeteket képtelenek kezelni, gondot okoz a tíz átlépése számolásban, a világból a fészbukon és agybutító tévés műsorokon kívül semmit sem ismernek – és az új szakiskolai kerettanterv csak rontott a helyzetükön. Ők nem a jövő munkás szakemberei, hanem a jövő munkanélkülijei lesznek, mivel az alapkompetenciáik (írás, olvasás, számolás, informatikai eszközök kezelése, problémamegoldás, idegen nyelv ismeret) hiányoznak ahhoz, hogy munkavállalók lehessenek. Az iskolát 16 éves korban otthagyják, egy szakiskolás osztálynál a lemorzsolódás általában 50%. Ezekről a gyerekekről egyszerűen lemond az oktatási rendszer.

Az év „oldjátok meg” helyzete

A szakközépiskolába járóknak kötelező a nyári gyakorlat. Vannak azonban olyan szakmák, ahol lehetetlenség 3-4-5 osztálynyi gyereket külső cégeknél elhelyezni nyári gyakorlaton. Ezek a 15-17 éves srácok és lányok egy hónappal tovább járnak nyáron iskolába, mint gimnazista társaik, mivel az iskolákban, a tanteremben van a „munkahelyi gyakorlat”. A központi oktatásirányítás, kamara, akárki, nem foglalkozik a helyzettel, oldjátok meg, üzeni az iskolaigazgatóknak.

Az év kirúgása

Nyáron a NGM átvette a KLIK-től a szakközép és szakiskolákat. Az összes igazgató megbízását visszavonták (pedig ezek 5 éves határozott idejű kinevezések, a többségüknek még 2-3-4 év hátravolt a szerződéséből), ideiglenesen tanév végéig intézményvezetőként maradhatnak a helyükön. Biztosítva ezzel azt, hogy nem pofázik, nem felesel, nem akadékoskodik, mert rögtön az átszervezés első percében éreztették velük, hogy egy pillanat alatt lapátra tehetők.

Az év legfélelmetesebb pletykája

Állítólag kering valami olyan tervezet, amiben a mostani 4+1 éves érettségi plusz szakma rendszert 4 évben akarják besűríteni. Értsd: egy szakközepes gyerek szerezze meg négy év alatt ugyanazt az érettségit, mint egy gimnazista, plusz legyen egy okj-s szakmája a négy év alatt. A tervezet kitalálói olyan heti óraszámokban gondolkodnak, ami garantálja, hogy vagy fizikailag, vagy mentálisan betegedjenek bele a gyerekek.

Az év konzervatív balfékeskedése

Az informatikaoktatás jelentős redukálása a közoktatásban. Elvégre a jövő polgárainak és munkavállalóinak NINCS (:D) szüksége informatikai ismeretekre, inkább legyen helyette etika, borzalmasan gyenge jobboldali írók novellái, és mindenféle bemagolandó hülyeség, amire pár hónap múlva úgysem emlékeznek már.

Az év elbizonytalanodása

A fentiek hatására már egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy maradok a tanári pályán. Amit eddig hisztis és neveletlen gyerekeknek, és még hisztisebb és neveletlenebb szüleiknek nem sikerült soha elérni, azt az oktatásirányításnak igen – pályaelhagyáson gondolkodom.

Az év fogadása

A legtöbb kolléga már a fáradtságot sem vette, hogy megtanulja az új fenntartó nevét, először volt a KLIK, most a NGM és a centrumok – a többségünk arra tippel, hogy egy-másfél évet fogunk ebben a szisztémában kihúzni, utána újabb átalakítás jön. Cinikusok fél évre fogadnak. Olyan, aki kettőnél több évet adna ennek az új rendszernek, nincs a tantestületünkben.

Plusz egy

Hogy jót is mondjak: az év húzása, és valóban pozitív húzása az volt, hogy ingyenessé vált a második szakképesítés megszerzése is.

A kép illusztráció. Meglepő módon NEM egy magyar iskolában készült.