A nyugati civiliz√°ci√≥ felvil√°gosod√°s elŇĎtti embere m√°shogy viszonyult a vil√°ghoz, amely k√∂r√ľlvette ŇĎt. Nem gy√∂t√∂rt√©k k√©telyek az √°ltala elk√©pzelt mindens√©g rendezŇĎelveivel, vagy mag√°val Istennel kapcsolatban. Ez a szil√°rd, √©s megingathatatlan hit adta az alapot a kereszt√©nys√©g f√©lelmet, √©s lehetetlent nem ismerŇĎ terjeszt√©s√©hez is.

A XVI. sz√°zad korongb√≥l Gl√≥bussz√° lett vil√°g√°t n√©h√°ny √©vtized alatt behaj√≥z√≥, √©s felt√©rk√©pezŇĎ kereskedelmi flott√°kkal a meglehetŇĎsen r√°menŇĎs, √©s hat√©kony jezsuita evangeliz√°ci√≥ is √ļtra k√©lt. Amerik√°t√≥l √Āzsi√°ig misszion√°riusok ezrei munk√°lkodtak, mai fejjel felfoghatatlan m√©rt√©kŇĪ buzg√≥s√°ggal √©s elsz√°nts√°ggal.

Jap√°nba (√©s K√≠n√°ba) az indiai Go√°b√≥l, portug√°l k√∂zvet√≠t√©ssel jutott el az √∂r√∂mh√≠r. Xav√©ri Szent Ferenc√©k Kij√ļs√ļn, √©s Nagaszaki k√∂rny√©k√©n t√©r√≠tettek a legnagyobb sikerrel: a t√©rs√©gbeli f√∂ldbirtokos hadurak (daimj√≥k) k√∂z√ľl hatan is megkeresztelkedtek, mintegy sz√°zezer alattval√≥jukkal egy√ľtt.

Azt√°n az 1500-as √©vek k√∂zep√©tŇĎl tart√≥ n√©h√°ny h√°bor√≠tatlan √©vtized ut√°n a szigetorsz√°gban is bek√∂vetkezett az, ami a kereszt√©nys√©g t√∂rt√©nelm√©ben m√°r annyiszor: megindult az √ľld√∂ztet√©s.

A Jap√°n uralkod√≥i rendben bek√∂vetkezett dinasztikus v√°ltoz√°sok (1573), valamint a kult√ļridegen kereszt√©nys√©g befoly√°s√°nak erŇĎs√∂d√©se miatt √©rzett n√∂vekvŇĎ aggodalom k√∂vetkezm√©nyek√©nt, az addigi befogad√≥ szeml√©letet felv√°ltotta a hagyom√°nyokhoz val√≥ visszaigazod√°s ig√©nye.

Advertisement

Megindult a Jap√°nra n√©zve vesz√©lyesnek √≠t√©lt kereszt√©ny misszi√≥k √°ltal megsz√≥l√≠tott, √©s megt√©r√≠tett jap√°n parasztok elleni kegyetlen, √©s v√©res hajt√≥vad√°szat. A hossz√ļ, √©s kitart√≥ vall√°s√ľld√∂z√©s ellen√©re, a XVII. sz√°zad k√∂zep√©re m√°r k√∂r√ľlbel√ľl 400 ezer, hit√©t t√∂bbnyire titokban gyakorl√≥ kereszt√©ny √©lt a szigetorsz√°gban. ErrŇĎl a korszakr√≥l √≠rt N√©mas√°g c√≠mmel nagy sikerŇĪ reg√©nyt Endo Suszaku, jap√°n (katolikus) √≠r√≥. A reg√©ny 1966-ban jelent meg elŇĎsz√∂r, 1987-ben pedig a Szent Istv√°n T√°rsulat gondoz√°s√°ban magyarul is kiadt√°k.

A gyermekk√©nt jezsuita iskol√°ba j√°r√≥, fiatalemberk√©nt pedig papnak k√©sz√ľlŇĎ Martin Scorsese egy sv√©d evang√©likus ismerŇĎs√©tŇĎl kapta aj√°nd√©kba a reg√©nyt. A mŇĪ olyan m√©ly benyom√°st tett r√°, hogy azonnal megvette annak megfilmes√≠t√©si jogait. Ahogy azonban az lenni szokott, a megval√≥s√≠t√°s a legk√ľl√∂nf√©l√©bb, egym√°st k√∂vetŇĎ neh√©zs√©gek miatt rendre meghi√ļsult.

Advertisement

Volt itt azonban k√∂ztes Scorsese-alkot√°s, ami a kereszt√©nys√©g alapk√©rd√©seit boncolgatta, nem is ak√°rmilyen. A Krisztus utols√≥ megk√≠s√©rt√©se azonban elsŇĎsorban botr√°nyfilmk√©nt vonult be a filmt√∂rt√©nelembe, annak egyh√°zi, katolikus fogadtat√°sa miatt. Pedig nagyon is kereszt√©nyi v√©gk√∂vetkeztet√©se van Kazantzakisz reg√©ny√©nek, √©s az abb√≥l k√©sz√ľlt nagyszerŇĪ filmnek. Scorsese sz√°nd√©ka akkor sem a blaszf√©mia volt, m√©g ha a film elsz√°nt kritikusainak ez is lehetett a benyom√°sa.

A Mester

A N√©mas√°ggal kapcsolatban m√°r nem volt akkora a gyanakv√°s egyh√°zi k√∂r√∂kben, hiszen a film alapj√°ul szolg√°l√≥ irodalmi mŇĪ katolikus, √©rtelmis√©gi berkekben r√©g√≥ta ismert volt, amelyrŇĎl komoly √©s elm√©ly√ľlt vit√°k folytak egyh√°zon bel√ľl, √©s k√≠v√ľl.

Advertisement

Mi tagad√°s: Endo Suszaku reg√©nye nem egy Napfiv√©r, HoldnŇĎv√©r. Nincs p√°tosz, nincs felragyog√≥ szent szellem, √©gŇĎ csipkebokor, vagy √©gi jel, sem k√ļpcserepeken verebeket hajkur√°sz√≥, f√©lŇĎr√ľlt szerzetes. Csak hitet felŇĎrlŇĎ k√©ts√©gek vannak, m√°rt√≠roms√°g, √©s csend.

A történet:

Aggaszt√≥ h√≠rek √©rkeznek jap√°nb√≥l Maca√≥ba, az √°zsiai jezsuit√°k k√∂zpontj√°ba. Ferreira atya ( Liam Neeson), a jap√°n misszi√≥ vezetŇĎje, kev√©sb√© megb√≠zhat√≥ forr√°sok szerint ( jap√°nok) megtagadta kereszt√©ny hit√©t √©s hivat√°s√°t, megnŇĎs√ľlt, majd a jap√°n adminisztr√°ci√≥ hivatalnokak√©nt v√°llalt tiszts√©get. Rodrigues (Andrew Garfield) √©s Garupe atya ( Adam Driver) kapja a feladatot, hogy Jap√°nba utazva ut√°naj√°rjon a t√∂rt√©nteknek. Partot √©r√©s√ľk ut√°n gyorsan kider√ľl, hogy a nem √©ppen sz√≠vder√≠tŇĎ besz√°mol√≥khoz k√©pest is sokat romlott a misszi√≥, √©s a megt√©rtek helyzete. A helyi sintoista-buddhista rend inkviz√≠torai, kieg√©sz√ľlve a s√≥gun√°tus felfegyverzett harcosaival, falur√≥l falura j√°rva, arra ‚Äúk√©rik‚ÄĚa helyieket, hogy fejp√©nz ellen√©ben adj√°k fel a kereszt√©ny falubelieket. Az inkviz√≠ci√≥ kez√©re juttatott kereszt√©nyeknek azt√°n szertart√°sosan meg kell tagadniuk hit√ľket. Mindazokra, akik a helyben √≠t√©lŇĎ tan√°cs elŇĎtt ezt nem hajtj√°k v√©gre, m√°rt√≠rhal√°l v√°r.

Advertisement

Rodrigues √©s Garupe partrasz√°ll√°suk ut√°n rejtŇĎzk√∂dni k√©nyszer√ľlnek, majd a hasonl√≥an elkeser√≠tŇĎ helyzetben l√©vŇĎ helyi kereszt√©nyek seg√≠ts√©g√©re szorulva pr√≥b√°lnak egyre beljebb jutni a Szigetorsz√°gban. √ćgy tal√°lkozik Rodrigues Kicsidzsir√≥val, aki az inkviz√≠ci√≥ sz√≠ne elŇĎtt f√©lelm√©ben megt√∂rik, nem osztozva √≠gy J√©zus mellett hitet tevŇĎ csal√°dja borzaszt√≥ sors√°ban.

A f√∂ld√∂nfut√≥ Kisidzsir√≥ hitben, √©s jellemben gyenge alakja t√∂bb evang√©liumi p√°rhuzamot is feleleven√≠t, amikor hol Rodrigueshez csap√≥dva, hol t√°volr√≥l figyelve, √©s k√∂vetve ŇĎt, k√≠s√©ri a Ferreira atya felkutat√°s√°ra, √©s a misszi√≥ helyzet√©nek felm√©r√©s√©re indult k√©tszem√©lyes exped√≠ci√≥t.

Advertisement

A k√©t papnak azt√°n szembes√ľlnie kell a jap√°n inkviz√≠ci√≥ gondosan, √©s agyaf√ļrtan fel√©p√≠tett sziszt√©m√°j√°val, amelyben a kizsarolt tagad√°s t√ļlmutat az egy√©n elbuk√°s√°n.

A megtörés metódusai

A jap√°n ‚Äúegyh√°z‚ÄĚ soha nem mutatta azt az egys√©gess√©get, szervezetts√©get, √©s hitb√©li k√∂vetkezetess√©get, mint az eur√≥pai katolicizmus.

Advertisement

A tiszta sintoizmus, amelynek alapjait a jap√°n szigeteken ŇĎshonos hiedelemvil√°g adta, √©s amely egyidŇĎs volt a jap√°n n√©ppel, szinte semmiben sem hasonl√≠tott az √Āzsi√°t megh√≥d√≠t√≥ buddhizmushoz. A Krisztus ut√°ni √∂t√∂dik sz√°zadt√≥l azonban - k√≠nai k√∂zvet√≠t√©ssel - megjelent a konfucianizmus, √©s a taoizmus, kicsit k√©sŇĎbb pedig a jing √©s jang filoz√≥fia is h√≥d√≠tani kezdett.

A jap√°n paraszts√°g, a falvak lak√≥i elsŇĎsorban f√∂ldesuraik hit√©hez, sint√≥ista istens√©geihez, v√©dŇĎszellemeihez im√°dkoztak. Nyilv√°n kiss√© m√°s volt a helyzet ott, ahol a f√∂ldesurak j√≥volt√°b√≥l megjelenhettek az elsŇĎ, buddhista mint√°kat m√°sol√≥, kevert hitŇĪ, sint√≥ista-buddhista ( buddhista-sint√≥ista) szerzetesrendek, illetve az ezeknek helyt ad√≥ kolostorok.

A 12. sz√°zadt√≥l megjelent egy nagyon erŇĎs vall√°si t√∂rekv√©s is, amely az eredeti sint√≥ helyre√°ll√≠t√°s√°√©rt k√ľzd√∂tt. Ez t√∂bb korrekci√≥, √©s √ļjragondol√°s ut√°n, a XVI. sz√°zad elej√©re teljesedett ki ( Josida-sint√≥), √©s terjedt el, b√°r nem v√°lt igaz√°n domin√°nss√°, √©s tart√≥ss√°.

Advertisement

Ez a sint√≥ista ir√°nyzat monoteista volt. Hit√ľk szerint minden √©lŇĎ, √©s √©lettelen dolog forr√°sa a ‚Äúnagy magasztos‚ÄĚ. A szellemek ( kamik) szerepe is kiss√© √°talakult‚Äč. Egy bizonyos, a belsŇĎ megtisztul√°st megc√©lz√≥ lelki gyakorlat v√©g√©re ak√°r arra a szintre is eljuthatott a h√≠vŇĎ, hogy teste onnant√≥l egy kami lakhely√©√ľl szolg√°lhasson. A monoteista koncepci√≥t, a ‚Äúnagy magasztost‚ÄĚ a jezsuit√°k k√∂nnyebben k√∂z√∂s nevezŇĎre hozhatt√°k Istennel, a kamikat a szentl√©lekkel, vagy a szentekkel.

A jezsuita t√©r√≠tŇĎk leveleikben lelkes besz√°mol√≥kat √≠rtak a helyiek nyitotts√°g√°r√≥l J√©zus ir√°nt. A misszi√≥n bel√ľl eluralkodott az optimizmus, sŇĎt, R√≥m√°ban is biztosak voltak abban, hogy a sziget hamarosan kereszt√©nny√© lesz.

Advertisement

Ami azonban elsŇĎ r√°n√©z√©sre megk√∂nny√≠thette volna a misszi√≥ dolg√°t, k√©sŇĎbb a t√©r√≠t√©ssel szembeni ‚Äúszervezett ellen√°ll√°s‚ÄĚ motorja lett. Ez pedig nem m√°s, mint Jap√°n folyamatos vall√°si megosztotts√°ga. A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ buddhista, konfuci√°nus, taoista ir√°nyzatokkal keveredett sint√≥ista alap√ļ rendek √©vsz√°zados rivaliz√°l√°sa kifinomult technik√°kat tett sz√ľks√©gess√©, a nem k√≠v√°nt hat√°sok feltart√≥ztat√°s√°ra.

A kereszt√©ny misszion√°riusokkal √©rintkezŇĎ helyi szerzetesek eleinte nyitottan, √©s bar√°ts√°gosan viselkedtek, sŇĎt, alkalmank√©nt m√©g teol√≥giai vit√°kat is folytattak a jezsuit√°kkal. Ek√∂zben felt√©rk√©pezt√©k a kereszt√©ny hit alapjait, √°ll√≠t√°sait, √©s esetleges ellentmond√°sait.

Advertisement

A film nagyon fontos, √©s jelk√©pes mozzanata, amikor az inkviz√≠ci√≥ a megzsarolt kereszt√©nyekkel megtapostat egy agyagb√≥l √©getett, J√©zust √°br√°zol√≥ ikont. L√°tsz√≥lag egyszerŇĪ aktus, hiszen az ember ek√∂zben gondolhat, amit akar, fogai k√∂zt tartva hit√©t hamar t√ļl lehet az eg√©szen. De a s√≥gun√°tus nev√©ben √≠t√©lŇĎ buddhista papok pontosan tudt√°k, hogy a kereszt√©nys√©gben mennyire fontos a hit megvall√°sa, mennyire fontos v√°llalni az Urat, ak√°r a legveszedelmesebb helyzetekben is, √©s mennyire nem √ľdv√∂s mindezt megtagadniuk. De azt is tudt√°k, hogy a m√°rt√≠rokat √ļjabb √©s √ļjabb m√°rt√≠rok k√∂vetik a sorban, m√≠g ha egy pap fordul szembe isten√©vel, azzal sok, addig szil√°rdan kitart√≥ kereszt√©ny hit√©t z√ļzhatj√°k sz√©t.

Ez√©rt azt√°n mindent el is k√∂vetnek, hogy Rodrigues √©s Garupe atya, Ferreir√°hoz hasonl√≥an megt√∂rj√∂n. Gy√©k√©nybe csavart embereket fojtanak v√≠zbe, vagy gyolcsba csavart parasztokat l√≥gatnak fejjel lefel√© napokig, apr√≥ sebet ejtve nyakukon, hogy v√©letlen√ľl se √°juljanak el a fej√ľkbe sz√°ll√≥ v√©rtŇĎl. A b√ľszk√©n, √©g fel√© meredŇĎ tekintettel m√°rt√≠rhal√°lt hal√≥ emberek pedig a Rodrigues-, Garipe-, √©s Ferreira-f√©l√©k miatt hiszik, hogy ami vel√ľk t√∂rt√©nik, csup√°n egy st√°ci√≥ az √ľdv√∂ss√©g fel√© vezetŇĎ √ļton. Ezt pedig Ferreirak√©nt, Garipek√©nt, vagy Rodriguesk√©nt sokkal k√∂nnyebb lenne elviselni, ha jellel szolg√°lna az √ör, valami egy√©rtelmŇĪvel, ami bizonyoss√° teszi, hogy ezek az emberek nem csup√°n elporlad√≥ szavakba kapaszkod√≥, l√≥v√° tett szerencs√©tlenek.

Advertisement

Az √ļr azonban csendben marad. A feltett k√©rd√©sekre nincsenek v√°laszok, a gonoszs√°g tobz√≥dik, az Antikrisztus pedig r√∂h√∂g a mark√°ba. Csak a m√°rt√≠rok k√∂vetik egym√°st, egyik a m√°sik ut√°n, ugyanazzal a semmihez sem hasonl√≠that√≥ tekintettel, ami √°tragyog a szenved√©s fakasztotta k√∂nnyeken.

V√©rtesaljai L√°szl√≥, jezsuita pap a k√∂vetkezŇĎt √≠rja errŇĎl:

Az ember legnagyobb megk√≠s√©rt√©se nem az ateizmus, annak a kijelent√©se, hogy Isten nincs, hanem az, hogy az istent leh√ļzza oda, ahol ŇĎ maga √©l: a sz√©p, keny√©roszt√≥ √©s embermentŇĎ emberszeretet szintj√©re.

Advertisement

V√©rtesaljai szerint(!), √≠rom kiss√© ki√°br√°ndult ir√≥ni√°val, a filmbŇĎl ki√°br√°ndult jezsuit√°n √©lcelŇĎdve. Hiszen ha azon zs√∂rt√∂lŇĎd√ľnk, hogy Ferreira, majd Rodrigues mit, mi√©rt, √©s hogyan, √©s hogy Scorsese mi√©rt pont ezt vitte filmre, ha m√°r, akkor ne int√©zz√ľk el ennyivel ezt a hŇĎseinket felŇĎrlŇĎ, s√ļlyos dilemm√°t.

Martin Scorsese egy szemet gy√∂ny√∂rk√∂dtetŇĎ, √©s √©rz√©keny filmet k√©sz√≠tett, ami hŇĪ Suszaku reg√©ny√©hez, √©s hŇĪ minden j√≥hoz √©s nemeshez, ami miatt alkotni √©rdemes. A N√©mas√°g azonban mint ‚Äúkereszt√©ny film‚ÄĚ is eg√©szen rendk√≠v√ľli, √©s erŇĎs. Hiszen √ļgy tudja fel√ľlemelkedetten, hiteles t√∂rt√©nelmi kr√≥nik√°sk√©nt v√©gigkalauzolni a n√©zŇĎt, hogy k√∂zben a teol√≥gi√°ban valaha felmer√ľlt legm√©lyebb, √©s legalapvetŇĎbb k√©rd√©seket boncolgatja.

A J√ļd√°sa √°ltal, (ugyan√ļgy) ez√ľst√∂k√©rt el√°rult Rodrigues pontosan azokkal a gy√∂trŇĎ k√©rd√©sekkel tal√°lta szemben mag√°t, mint a kereszthal√°l fel√© menetelŇĎ J√©zus, aki √©lete legzavarbaejtŇĎbb k√©rd√©s√©t √©ppen a hal√°la elŇĎtti pillanatokban tette fel Isten√©nek.

Advertisement

A felvil√°gosod√°s ut√°ni ember istenk√©pe Rodrigues √©s Ferreira kort√°rsai√©hoz k√©pest megkopott√°, √©s ki√ľresedett√© v√°lt. De a hitbe fektetett energia, vagy ahogy Jung nevezi, a ‚Äúlibid√≥‚ÄĚsohasem tŇĪnt el teljesen.

‚ÄúEnnek a libid√≥nak a vissza√°raml√°sa rendk√≠v√ľlien megerŇĎs√≠ti ugyanis a tudattalant, annyira, hogy archaikus kollekt√≠v tartalm√°val hatalmas befoly√°st kezd gyakorolni a tudatra.‚ÄĚ

Az Istenbe vetett hitet felv√°ltott√°k az eszm√©k √©s ideol√≥gi√°k, a k√ľl√∂nf√©le izmusok, a szabads√°gjogok√©rt val√≥ ki√°ll√°s, vagy √©ppen a nacionalizmus. Mindig lesz olyan c√©l, ami√©rt halni √©rdemes, vagy halni musz√°j.

Advertisement

A szem√©lyes meggyŇĎzŇĎd√©s√©rt val√≥ ki√°ll√°s azonban teljesen m√°s f√©nyt√∂r√©st kap, ha azt a kereszt√©nys√©get csup√°n szavazatszerzŇĎ k√∂nt√∂sk√©nt magukra √∂ltŇĎ, elvtelen hatalmasok kor√°b√≥l n√©zz√ľk. Scorsese filmje r√°mutat: a hit fedezet√©t nem a Mennyben lak√≥ Isten l√©t√©nek bizonyoss√°ga, hanem annak minden vesz√©ly dac√°ra t√∂rt√©nŇĎ, szem√©lyes megvall√°sa adja. Ez a N√©mas√°g legnagyobb er√©nye.