79 √©ves kor√°ban elhunyt Andrew S. Grove, azaz Gr√≥f Andr√°s Istv√°n, az Intelt vil√°gc√©gg√© emelŇĎ magyar vegy√©szm√©rn√∂k, a Szil√≠cium-v√∂lgy atyja, a mikroprocesszor megalkot√≥ja. Andrew S. Grove, Robert Noyce-szal √©s Gordon Moore-ral k√∂z√∂sen alap√≠totta meg az Intel Corporationt, a vil√°g legnagyobb f√©lvezetŇĎ-gy√°rt√≥j√°t, amely n√©lk√ľl elk√©pzelhetetlen lett volna a sz√°m√≠t√≥g√©pgy√°rt√°s √©s a technol√≥gi√°val rokon ipar√°gak fejlŇĎd√©se. N√©lk√ľle sosem tartana a mai szinten a sz√°m√≠t√°stechnika, az okostelefonok, √©s a f√©lvezetŇĎ ipar term√©keit alkalmaz√≥ berendez√©seink vil√°ga.

Az elhunytáról szóló hírt, így közölte a világcéggé vált vállalatóriása, az Intel:

A videó megemlékezés címe: Intel Mastermind!

Andrew S. Grove - Gr√≥f Andr√°s Istv√°nk√©nt sz√ľletett Budapesten, √©s a tanulm√°nyait is itt kezdte. Miut√°n √°t- √©s t√ļl√©lte a huszadik sz√°zadi magyar t√∂rt√©nelem legnagyobb trag√©di√°it, a s√°rga csillagot, a fŇĎv√°ros ostrom√°t, a R√°kosi-diktat√ļr√°t, a n√©pi f√∂lkel√©st √©s a forradalom eltipr√°s√°t, h√ļsz√©vesen az orsz√°g elhagy√°sa mellett d√∂nt√∂tt. Tanulm√°nyait New Yorkban folytatta, √©s a Berkeley Egyetemen fejezte be. Meg√©p√≠tette az Intel legend√°s mikroprocesszorait, a 286, 386, 486 jelŇĪt, a Pentiumot. 1997-ben Andrew S. Grove lett az √©v embere. Aki szedett sz√©t m√°r sz√°m√≠t√≥g√©pet, evvel a k√©ppel tal√°lkozhat:

Advertisement

Robert Noyce √©s Gordon Moore √©s Andrew S. Grove a szerzŇĎi annak a ‚Äět√∂rv√©nynek‚ÄĚ, amelyet egy 1965-√∂s, az Electronics magazinba √≠rt cikk√ľk tartalmazott. Ennek l√©nyege, hogy a gy√°rt√≥k √©vente k√©pesek megdupl√°zni az egys√©gnyi ter√ľletŇĪ f√©lvezetŇĎ lapon elhelyezett tranzisztorok sz√°m√°t. Akkori j√≥slatuk szerint 1975-re 65 ezer tranzisztort nyomtatnak egyetlen lapk√°ra. Az Intel leg√ļjabb processzoraiban 5,6 milli√°rd tranzisztor van egy n√©gyzetcentim√©teren. Egy mai okostelefonban minimum f√©lmilli√°rd van. Ezeken kereszt√ľl csatlakozik az internetre, s nem t√ļlz√°s: mindazt, amit ez a technol√≥gia a vil√°gnak adott, nagy r√©szben Andy Grove-nak k√∂sz√∂nhetŇĎ. Ez a sz√°m√≠t√°si teljes√≠tm√©ny egy√©bk√©nt √∂nmag√°ban nagyobb, mint amennyit a holdra sz√°ll√°s idej√©n a NASA sz√°m√≠t√≥g√©pei tudtak. /Innen/.

√Čs ez a k√©p pedig, m√©g nem jelenti a fejlŇĎd√©s v√©g√©t:

Advertisement

√Čletrajz√°r√≥l ezt olvashatjuk a Wikip√©di√°n:

Andy S. Grove ‚Äď Gr√≥f Andr√°s Istv√°n n√©ven ‚Äď 1936-ban l√°tta meg a napvil√°got Budapesten, zsid√≥ kereskedŇĎcsal√°d gyermekek√©nt. FelsŇĎfok√ļ tanulm√°nyait az E√∂tv√∂s Lor√°nd Tudom√°nyegyetem k√©mikus szak√°n kezdte, √°m 1956-ban, a forradalom lever√©se ut√°n az Egyes√ľlt √Āllamokba emigr√°lt. 1960-ban v√©gzett vegy√©szm√©rn√∂kk√©nt a New York-i City College-ban, majd a Berkeley Egyetemen szerzett doktor√°tust. 1963-t√≥l ‚Äď a PhD-fokozat megszerz√©s√©t k√∂vetŇĎen ‚Äď a Fairchild Semiconductor kutat√°s-fejleszt√©si r√©szleg√©n√©l dolgozott 1968-ig, amikor Robert Noyce √©s a r√≥la elnevezett t√∂rv√©nyrŇĎl ismertt√© v√°lt Gordon Moore t√°rsak√©nt megalap√≠totta az Intel Corporationt, amely ma a vil√°g legnagyobb f√©lvezetŇĎgy√°rt√≥ v√°llalata. 1979-tŇĎl a c√©g eln√∂ke, 1987-tŇĎl vez√©rigazgat√≥ja, 1997-tŇĎl pedig a v√°llalat vez√©rigazgat√≥ja √©s igazgat√≥tan√°cs√°nak eln√∂ke volt egy szem√©lyben.

Advertisement

Mint m√°r eml√≠tett√ľk, 1997-ben a Time Magazin az √©v ember√©nek v√°lasztotta, az ŇĎ arck√©pe volt az √ļjs√°g bor√≠t√≥j√°n.

A vez√©rigazgat√≥i posztr√≥l 1998-ban lemondott, de 2005 m√°jus√°ig az igazgat√≥tan√°cs eln√∂ke maradt. Az utols√≥ √©vekben rangidŇĎs tan√°csad√≥k√©nt seg√≠tette az Intel munk√°j√°t. Grove √©s feles√©ge, √Čva 1958-ban h√°zasodtak √∂ssze, k√©t l√°nyuk van. Egy ideje sajn√°latosan Parkinson-k√≥rban szenvedett.

Aki többet akar tudni az Intel cég óriásról, itt megtalálja:

Advertisement

Andrew Grove v√°lasztott m√°sodik haz√°j√°nak Amerik√°t tekintette. Szem√©ly√©ben ŇĎ volt az a magyar vegy√©szm√©rn√∂k., a bev√°ndorl√≥, egy migr√°ns, akit szeretettel fogadott be a mened√©ket ad√≥ orsz√°g. Seg√≠tette, f√∂lemelte √©s ŇĎ a tud√°s√°val, szorgalm√°val, szervezŇĎk√©zs√©g√©vel megh√°l√°lta √ļj haz√°j√°nak mindazt, amit kapott tŇĎle, √°m sosem feledte el, hogy hol vannak a gy√∂kerei.

Advertisement

Mindv√©gig b√ľszke volt magyar sz√°rmaz√°s√°ra, √©s hogy l√°nyai, unok√°i az eml√©k√©t megŇĎrizz√©k, k√∂nyvet √≠rt : ‚Äě√Āt√ļsztam‚ÄĚ c√≠mmel. A mikroprocesszor alkot√≥j√°nak √∂n√©letrajz√°t magyarorsz√°gi √©veirŇĎl az E√∂tv√∂s Lor√°nd Fizikai T√°rsulat adta ki 2002-ben.

B√ļcs√ļzzunk √©s egyidej√ľleg tanuljunk is Andrew S. Grove / Gr√≥f Andr√°st√≥l:

Advertisement

Forr√°sok: The Verge.com, Nol.hu, Infovil√°g.hu.