ElŇĎzm√©nyek:

Egy tavalyi, nyirkos ŇĎszi vas√°rnapon, visszah√ļz√≥dva a n√©gy fal k√∂z√© az a hangulatmentŇĎ √∂tletem t√°madt, hogy let√∂lt√∂m, √©s megn√©zem kamaszkorom egyik legmeghat√°roz√≥bb filmj√©t, a 2001: Ňįrodissze√°t.

Az eml√©kek feleleven√≠t√©se mellett az is c√©lom volt, hogy felm√©rjem, megtud-e sz√≥l√≠tani egy mai, tizen√©ves sr√°cot ez a kereken √∂t √©vtizeddel ezelŇĎtt (!) m√°r jav√°ban forgatott film.

Azt, hogy mennyire tetszett, √°mde mennyire nem √©rtettem, ebben, a napokban megid√©zett tavalyi posztban ki√°ltottam vil√°gg√°. Persze √©rtettem alapvetŇĎen, a t√∂rt√©net v√°z√°t mindenk√©pp, de a film v√©g√©t olyannyira nem, hogy szab√°lyosan elsz√©gyelltem magam. Tal√°n nem vagyok el√©gg√© mŇĪvelt a szimb√≥lumok √©rtelmez√©s√©hez, vagy egyszerŇĪen olyan tomp√°n, a sz√°mon kiesve pr√≥b√°ltam megfejteni a v√©gkifejletet, hogy pont azt nem vettem √©szre, ami majdhogynem kib√∂kte a szemem?

Hogy egy √°ltalam is nagyra tartott Cink-szerzŇĎt id√©zzek, aki maga is fejest ugrott Stanley Kubrick √©s Arthur C. Clarke nehezen √©rtelmezhetŇĎ vil√°g√°ba:

Advertisement

‚Äú...semmit sem musz√°j megfejteni mindenest√ľl, az a l√©nyeg, hogy amit ki tudsz szedni magadnak egy ilyen k√©t √©s f√©l √≥r√°b√≥l, annak van-e √©rtelme.‚ÄĚ

/Albert/

InnentŇĎl spoiler-hegyek....

Sz√≥val miut√°n ez az eg√©sz nem hagyott nyugodni, Bagam√©ri bar√°tom javaslat√°ra szellemi teljes√≠tm√©nyt√ļr√°ra indultam, melynek elsŇĎ l√©p√©sek√©nt fondorlatos √©s ravasz tervet eszeltem ki: m√©gpedig, hogy elolvasom Clarke Ňįrodisszeia-reg√©nyeit. KettŇĎrŇĎl tudtam, kider√ľlt hogy n√©gy van: a 2001, a 2010, 2061, √©s a 3001. Semmi j√≥t nem sejtetett a dolog - m√°rmint a folytat√°sok sz√°ma -, ami nem kis r√©szben igazol√≥dott is. A 2001-el kapcsolatban viszont abban b√≠ztam, hogy olvasva √∂ssze√°ll v√©gre minden, √©s a homlokomra csapva heur√©k√°zhatok majd nagyokat. T√©vedtem.

Advertisement

Annyiban v√°lt az utols√≥ jelenetsor √©rtelmezhetŇĎbb√©, hogy a reg√©nyben a szerzŇĎ felfedi: Bowman hotelszobai k√∂rnyezete egy szimul√°ci√≥, a teremtŇĎ idegenek pedig pontosan tiszt√°ban vannak azzal, hogy hŇĎs√ľnk m√°r nem √©l, m√≠g szeg√©ny Bowman nem kifejezetten. A csillagkapun √°trep√ľlt asztronauta a belŇĎle kinyert inform√°ci√≥k alapj√°n l√©trehozott t√©rben, √©s k√∂rnyezetben ‚Äúl√©tezik‚ÄĚ. A film azonban itt jelentŇĎsen elt√©r a reg√©nytŇĎl annyiban, hogy m√≠g a filmben Bowman egy eln√∂ki lakoszt√°lyt id√©zŇĎ, barokkos b√ļtorzat√ļ, rev√ľsz√≠npad-szerŇĪen, √ľvegpadl√≥ al√≥l megvil√°g√≠tott hotelszob√°ban van, addig s reg√©nyben egy olyan f√∂ldi hotelszoba szimul√°ci√≥j√°ban tal√°lja mag√°t, amelyben √©vekkel kor√°bban megsz√°llt.

No de vissza a k√∂nyvekhez. Szint√©n Bagam√©ri bar√°tom javaslat√°ra kar√°csonyra beszereztettem magamnak A Szukits kiad√≥ al√°bbi gyŇĪjtem√©nyes Clarke-k√∂tet√©t:

Advertisement

Ami igaz√°n √©rt√©kess√© teszi ezt a k√∂nyvet, az nem a m√°s kiad√≥kn√°l m√°r megjelent n√©gy Ňįrodisszea-reg√©ny, hanem a benne szint√©n helyet kapott 2001 elveszett vil√°gai c. k√∂tet, amely a 2001: Ňįrodissze√°b√≥l kimaradt n√©h√°ny fejezeten k√≠v√ľl tartalmaz egy r√©szletes visszaeml√©kez√©st is a film alkot√≥i folyamat√°r√≥l, √©s Clarke, Stanley Kubrickkkal folytatott k√∂z√∂s munk√°j√°r√≥l.

EbbŇĎl t√∂bbek k√∂z√∂tt megtudhatjuk, hogy Kubrick baromira kisz√°m√≠thatatlan √©s szesz√©lyes ember volt, nagyj√°b√≥l a Dr Srangelove borultabb karaktereire jellemzŇĎ rigoly√°kkal. Arthur, p√°r h√≥nap k√∂z√∂s munka ut√°n, el is nevezte Stant Mr Strangelove-nak.

A visszaeml√©kez√©sekbŇĎl kider√ľl, hogy mik√©pp kereste meg Kubrick Clarke-ot, milyen koncepci√≥ ment√©n jel√∂lte ki a rendezŇĎ az √≠r√≥ mozg√°ster√©t, √©s hogy mennyire sz√≥lt bele az √≠r√°s apr√≥l√©kos folyamat√°ba. :) Fontos r√©szletekre der√ľl f√©ny arra vonatkoz√≥an is, hogy mekkora bizalom √∂vezte Kubrickot az MGM h√°za t√°j√°n, √©s hogy milyen m√≥don motiv√°lta a rendezŇĎ√≥ri√°s az √≠r√≥t, amikor az - a forgat√°s alatt t√∂bbsz√∂r is - megt√∂rten, feladni l√°tszott a munk√°t.

Advertisement

Az ŇĪr megh√≥d√≠t√°s√°ra is kiterjesztett hidegh√°bor√ļs versenyfut√°sban a szovjet √°llamhatalom figyelm√©t m√©g ez a l√°zas, London melletti forgat√°s sem ker√ľlhette el. A sz√°mtalan √©rdekes r√©szlettel telepakolt napl√≥, melyet Clarke a kreat√≠v munka, √©s a forgat√°s ideje alatt √≠rt, szolg√°ltat alapot most k√∂vetkezŇĎ utaz√°sunkhoz. Mer√ľlj√ľnk el az izgalmas r√©szletekben! ;)

Az ŇĎrszem

Advertisement

1964 kora tavasz√°n, Stanley Kubrick filmrendezŇĎ levelet √≠rt a Ceylonban √©lŇĎ Arthur C. Clarke-nak, melyben az √≠r√≥ hosszas m√©ltat√°sa, √©s a k√∂telezŇĎ udvariass√°gi k√∂r√∂k ut√°n felv√°zolt neki egy film√∂tletet:

Olyan √°t√ľtŇĎ erejŇĪ, mitikus magass√°gokba emelkedŇĎ science-fiction filmet szeretn√©k, amilyen csak a mes√©ben van.

Hogy mi√©rt pont Clarke-ra esett a v√°laszt√°sa, nem tudni. Mindenesetre t√°j√©kozottnak volt mondhat√≥ az √≠r√≥ munk√°ss√°g√°t illetŇĎen, p√©ld√°ul A gyermekkor v√©ge c√≠mŇĪ, 1953-as reg√©ny√©re Kubrick sokszor hivatkozott a kreat√≠v munka sor√°n.

Advertisement

Clarke ceyloni otthon√°ban √°tn√©zte kor√°bbi √≠r√°sait, hogy megfelelŇĎ kiindul√≥pontot szolg√°ltasson a Kubrickkal 64' √°prilis√°ban lefolytatott szem√©lyes megbesz√©l√©shez. Ekkor akadt a kez√©be Az ŇĎrszem c√≠mŇĪ, 1948-as novell√°ja, amelyet egy, a BBC √°ltal meghirdetett p√°ly√°zatra √≠rt. B√°r ezen a p√°ly√°zaton semmilyen helyez√©st sem √©rt el, a novell√°t el√©g j√≥nak tal√°lta ahhoz, hogy megeml√≠tse, √©s alkalomadt√°n meg is mutassa Kubricknak.

Az ŇĎrszem egy XX. sz√°zad v√©gi holdexped√≠ci√≥r√≥l sz√≥l, melynek kutat√≥i egy ŇĎsi, idegen civiliz√°ci√≥ra utal√≥, fejlett technol√≥gi√°val l√©trehozott √©p√≠tm√©nyt tal√°lnak a holdkŇĎzetbe √°gyazva. A szerkezet folyamatosan jeleket k√ľld a messzi vil√°gŇĪrben √©lŇĎ √©p√≠tŇĎinek. A jel abban a pillanatban megszakad, mihelyst az √©p√≠tm√©nyt megk√∂zel√≠tik, vagy felnyitj√°k, √≠gy √©rtes√≠tve annak meg√©p√≠tŇĎit, hogy az emberi faj technikai fejlŇĎd√©se √ļj szakaszba l√©pett.

A novella val√≥ban nem volt kiemelkedŇĎ, m√©g Clarke saj√°t mŇĪveihez k√©pest sem, annak befejez√©se pedig m√©g a korszellemhez viszony√≠tva is meglehetŇĎsen emelkedettre sikeredett.

Advertisement

A k√©t korszakos zseni 1964 √°prilis 22-√©n, Londonban, a Trader Vic‚Äôs polin√©z √©tteremben tal√°lkozott elŇĎsz√∂r.

Clarke-ot meglepte, hogy Kubrick mennyire m√©lyen bele√°sta mag√°t a tudom√°nyos szak-, √©s a fantasztikus irodalomba. Az √≠r√≥ kifejezetten agg√≥dott, hogy a rendezŇĎ√≥ri√°s a kor trendjeinek megfelelŇĎen a cs√©szealj-vasat kezdi el kalap√°lni, de Kubrick al√°bbi mondata azt√°n megnyugtatta:

Filmet akarok csin√°lni az ember vil√°gŇĪrh√∂z fŇĪzŇĎdŇĎ viszony√°r√≥l. Valamit, amit m√©g soha nem pr√≥b√°ltak, m√©g kev√©sb√© val√≥s√≠tottak meg a filmt√∂rt√©netben.

Advertisement

Kubrick és Clarke ötletelés közben

Sz√°mtalan ŇĪrfilm-szem√©t k√©sz√ľlt akkoriban. M√©g azt a keveset is, ami szak√©rtŇĎi szemmel nem tŇĪnt annyira gyal√°zatosnak √©s szakmaiatlannak, √°thatotta az a naivs√°g, ami az ŇĪrhaj√≥z√°ssal kapcsolatos kamaszos izgalomb√≥l fakadt. Az embert r√©gtŇĎl foglalkoztat√≥ t√°rsadalmi, filoz√≥fiai, √©s vall√°si k√©rd√©sek boncolgat√°sa pedig teljesen hi√°nyzott a kor tudom√°nyos-fantasztikus filmjeibŇĎl.

P√©ld√°ul akkoriban vet√≠tett√©k a Raquel Welch fŇĎszerepl√©s√©vel k√©sz√ľlt Fantasztikus utaz√°s c√≠mŇĪ sci-fit is, amelyet Clarke ki nem √°llhatott. M√°r jav√°ban folytak a kreat√≠v egyeztet√©sek Kubrickkal, amikor egyik este Arthur f√°radtan bekapcsolta a t√©v√©j√©t.

Advertisement

A H√≠rad√≥ban a Fantasztikus utaz√°s prom√≥ci√≥ja keret√©ben New Yorkba utaztatott Salvador Dalit mutatt√°k, amint egy √Ėt√∂dik sug√°r√ļti √ľzleth√°z kirakat√°ban, a bikiniben p√≥zol√≥ Raquel Welch mellett fest.

Dali és Welch a kirakatban

Amikor másnap Clarke elmesélte az esetet Stanleynek, az rövid hallgatás után csak annyit mondott:

Advertisement

Ne aggódj Arthur, már számodra is lefoglaltunk egy kirakatot!

‚Äú A filmt√∂rt√©netben m√©g soha...‚ÄĚ

A sok fejt√∂r√©st okoz√≥ holdfelsz√≠n (k√©p a filmbŇĎl).

Advertisement

Kubrick a k√∂vetkezŇĎt javasolta Clarke-nak: elŇĎsz√∂r √≠rjon egy reg√©nyt (f√©lig m√°r a filmv√°szonra kacsintva), majd a k√©sz mŇĪvet dolgozz√°k √°t k√∂z√∂sen forgat√≥k√∂nyvv√©. Term√©szetesen Kubrick a reg√©ny form√°l√≥d√°s√°t is szeretn√© nyomon k√∂vetni, √©s ha sz√ľks√©ges, kiigaz√≠t√°sokat k√©r. A kezdeti √≥dzkod√°s ut√°n abba is belement, hogy Az ŇĎrszem k√©pezze a t√∂rt√©net alapj√°t.

Mindkettej√ľket m√©lyen foglalkoztatta a holdfelsz√≠n k√©rd√©se. Nyilv√°n volt tudom√°nyos elk√©pzel√©s minderrŇĎl, de a Ranger VI. holdszonda kamer√°inak meghib√°sod√°sa ut√°n a k√©rd√©s az√©rt valamelyest nyitott maradt. B√°r a holdra sz√°ll√°s pszichol√≥giai √©rtelemben m√©g t√°vlatinak tŇĪnt, azt mindketten j√≥l tudt√°k, hogy egy esetleges t√©ved√©s nevets√©gess√©, idej√©tm√ļltt√° teheti a filmet. Tiszt√°ban voltak azzal, hogy a bemutat√≥ nagyj√°b√≥l a holdra sz√°ll√°s idej√©n lesz, √©s emiatt m√©g ink√°bb fontos, hogy ne lŇĎjenek nagyon mell√©.

Kubrickot annyira ideges√≠tette ez a bizonytalans√°g, hogy elment a Lloyd‚Äôs-hoz, √©s meg√©rdeklŇĎdte, hogy bebiztos√≠thatn√°-e mag√°t ilyen eshetŇĎs√©gekre.

Advertisement

A Ranger VII ŇĪrszonda Kubrick sz√ľlet√©snapja ut√°n egy h√©ttel j√≥ minŇĎs√©gŇĪ felv√©teleket k√ľld√∂tt a f√∂ldre a hold naps√ľt√∂tte, √©s √°rny√©kos oldal√°r√≥l is.

A reg√©ny√≠r√°s miatt napi kapcsolatban √°llt Kubrick Clarke-kal. M√°r a folyamat elej√©n beker√ľlt a t√∂rt√©netbe a ‚Äúmeghib√°sodott‚ÄĚ sz√°m√≠t√≥g√©p, melyet elŇĎsz√∂r Kubrick nŇĎnemŇĪnek szeretett volna, √©s az Athena nevet adta volna neki. .

Augusztus 17-√©n nevet adnak a fŇĎhŇĎsnek is: megsz√ľletik Alex Bowman (v√©g√ľl David lett).

Advertisement

Az √≠r√°s j√≥l haladt, b√°r Kubrick szinte naponta k√©rt valami v√°ltoztat√°st. Clarke a szor√≠tott temp√≥ miatt a fejezetek k√∂z√∂tt volt k√©nytelen forr√°smunk√°t v√©gezni. √ćgy tal√°lkozott azt√°n Robert Ardrey - African Genesis c. munk√°j√°val, amelynek egyik fejezet√©ben Ardrey elj√°tszott azzal gondolattal is, miszerint elŇĎdjeink intelligenci√°j√°nak ugr√°sszerŇĪ megn√∂veked√©se egy kozmikus sug√°rhat√°s miatt bek√∂vetkezett g√©nmut√°ci√≥ k√∂vetkezm√©nye lehet. Ez felkeltette Clarke √©rdeklŇĎd√©s√©t. Amikor mindezt el√ļjs√°golta Kubricknak, a rendezŇĎnek t√°madt egy √∂tlete: mi lenne ha az idegenek v√°ltoztatn√°k ez embert h√ļsevŇĎv√©. Clarke vit√°ba sz√°llt Kubrickkal, miszerint az emberek mindig is h√ļsevŇĎk voltak, de a makacs rendezŇĎ addig kalap√°lta a vasat, am√≠g Arthur felh√≠vta Isaac Asimovot, hogy megvitassa vele a n√∂v√©nyevŇĎk h√ļsevŇĎv√© v√°l√°s√°nak biok√©mi√°j√°t.

Kubrick folyamatos instrukci√≥kat adott Clarke-nak, melyek k√∂z√ľl minden m√°sodik-harmadik tan√°csot p√°r napon bel√ľl visszavont. Clarke idegeit mindez nagyon megviselte. 64 kar√°csony√°ra a reg√©ny elsŇĎ fogalmazv√°nya eljutott Bowman csillagkapuba l√©p√©s√©ig, de onnant√≥l csak sejt√©seik voltak, hogy merre vigy√©k a t√∂rt√©netet tov√°bb.

Advertisement

Mindek√∂zben a Stanley irod√°ja elŇĎtti parkban levakarhatatlan, ambici√≥zus fiatal fick√≥k √ľcs√∂r√∂gtek a padokon. Minden√°ron a rendezŇĎvel akartak besz√©lni. A bej√°ratig k√∂vetik, el√°llj√°k √ļtj√°t, egyszer dulakod√°sig fajul a helyzet - egy√ľtt szeretn√©nek dolgozni a rendezŇĎ√≥ri√°ssal - mondj√°k. Kubrick az atrocit√°sok hat√°s√°ra paranoidd√° v√°lik, m√©retes vad√°szk√©st v√°s√°rol, amelyet az aktat√°sk√°j√°ban hord.

Clarke 65 legelej√©n r√∂vid idŇĎre hazautazott, Kubrick levelei √©s t√°viratai azonban folyamatosan √∂z√∂nl√∂ttek hozz√°. Ezzel kapcsolatban egyszer megjegyezte az MGM sajt√≥oszt√°ly√°n, hogy szerinte van egy billentyŇĪ Kubrick √≠r√≥g√©p√©n, amelynek le√ľt√©sekor a k√∂vetkezŇĎ mondat √ľtŇĎdik a pap√≠rra:

A filmtörténetben még soha...

Denevérek a holdon

A Discovery centifug√°ja egy londoni st√ļdi√≥ban. 5km/h sebess√©gŇĪ forg√°sra volt k√©pes

Advertisement

1964 kar√°csony√°n Kubrick ny√©lbe √ľt√∂tte az √ľzletet az MGM-el, √©s a Cineram√°val ( a 10 milli√≥ doll√°r leh√≠vhat√≥s√°ga √©rdek√©ben). 1965 tavasz√°n New Yorkban folytat√≥dott a kreat√≠v munka, kieg√©sz√≠tve - a megval√≥s√≠that√≥s√°g szempontjait maxim√°lisan szem elŇĎtt tart√≥ - filmes szakemberekkel, tr√ľkkmesterekkel, sminkesekkel, d√≠szlettervezŇĎkkel, √©s kell√©kesekkel. R√©szben ezek miatt a megbesz√©l√©sek miatt t√∂bb hosszabb, az elŇĎzŇĎ √©v kar√°csony√°n m√°r lefix√°lt jelenetet is ki kellett selejtezni, ami a reg√©ny teljes √ļjragondol√°s√°t tette sz√ľks√©gess√©.

1965 m√°rcius 8-√°n Clarke a k√∂vetkezŇĎt √≠rja a napl√≥j√°ba:

Kem√©nyen k√ľzd√∂k, hogy megakad√°lyozzam Stant abban, hogy visszahozza dr. Poolt a hal√°lb√≥l. F√©lek, hogy a halhatatlans√°ggal kapcsolatos r√∂geszm√©je fel√ľlkerekedik a mŇĪv√©szi √∂szt√∂nein.

Advertisement

(Ez m√°r csak az√©rt is √©rdekes, mert a 3001: V√©gsŇĎ ŇĪrodissze√°ban (1997) Clarke nem tesz m√°st, mint visszahozza dr. Poolt a hal√°lb√≥l.)

dr. Pool megy a hal√°lba

√Āprilis 19. Meg√©rkezik New Yorkba a film k√©t angol gy√°rt√°svezetŇĎje. Kubrick irod√°j√°nak fal√°t belepik a l√°tv√°nytervek √©s a v√°zlatok.

Advertisement

M√°jus 25. Clarke m√°r azt hiszi s√≠nen van, amikor Kubrick megk√©ri, hogy emelje √°t A gyermekkor v√©g√©bŇĎl az √∂rd√∂gt√©m√°t.

:DD

Clarke lopva belen√©z Victor Lyndon producer gy√°rt√°si jegyzeteibe. Victornak egyetlen jelenethez n√©gy idom√≠tott varacskos diszn√≥t kell szereznie. J√ļlius elej√©n hazautazik, hogy augusztusban m√°r Angli√°ban csatlakozhasson Kubrickhoz, √©s a l√°zasan k√©sz√ľlŇĎdŇĎ st√°bhoz.

Advertisement

Okt√≥berben, m√°r a sokadik elutas√≠tott befejez√©si javaslat ut√°n, Clarke √ļj √∂tlettel √°ll elŇĎ: Bowman visszafejlŇĎdik a csecsemŇĎkorig, majd f√∂ld k√∂r√ľli p√°ly√°r√≥l figyeli anyabolyg√≥j√°t. Kubricknak nagyon tetszik az √∂tlet, amit az is jelez, hogy a kor√°bbiakt√≥l elt√©rŇĎen, m√©g h√°rom nap m√ļlva is lelkesen besz√©l a ‚Äúv√≠zi√≥r√≥l‚ÄĚ.

Clarke az egyik technikai √©rtekezleten felvetette, hogy a Discovery legyen atomenergia-impulzus meghajt√°s√ļ. A l√°tv√°nytervezŇĎk meglehetŇĎsen idegesek lettek az √∂tlettŇĎl.

Az elŇĎk√©sz√ľletek 65 december√©re a c√©legyenesbe √©rtek. B√°r az utols√≥ hetek k√©tszem√©lyes egyeztet√©sei szinte teljesen meghi√ļsultak Kubrick √°lland√≥an cs√∂rgŇĎ telefonja miatt, (ezt Clarke napl√≥j√°ban s√©relmezte is), a technikai elŇĎk√©sz√ľletek, √©s a d√≠szlet√©p√≠t√©s gyakorlatilag teljesen befejezŇĎd√∂tt.

Advertisement

A TMA-1 monolit felt√°r√°s√°nak hatalmas holdb√©li helysz√≠n√©t a d√©lnyugat-londoni Shepperton st√ļdi√≥kban √©p√≠tett√©k fel 1965 kar√°csony√°ra. A d√≠szlet az √ļj √©v elsŇĎ het√©ig maradhatott, hosszabb√≠t√°sra nem volt lehetŇĎs√©g. 50x15x6 m√©teres g√∂d√∂rben helyezt√©k el a fekete t√©glalapot, √©s alak√≠tott√°k ki a holdb√©li kutat√≥k munkater√ľlet√©t.

A TMA-1 bevil√°g√≠t√°sa nagy fejt√∂r√©st okozott. Kubrick instrukci√≥ja az volt, hogy a monolit a lehetŇĎ legfeket√©bbnek hasson. Mintha elnyeln√© a f√©nyt. A h√°romtonn√°s lucite-t√∂mb (ez a plexi szebb neve) befeket√≠t√©s√©re matt fest√©ket haszn√°ltak. Pr√≥bavil√°g√≠t√°s k√∂zben vett√©k √©szre, hogy a t√∂mb√∂n ujjlenyomatok √©ktelenkednek. Kubrick √∂nk√≠v√ľletbe esve d√ľh√∂ng√∂tt.

Advertisement

A Shepperton-studióbéli díszlet

A m√°sik rendk√≠v√ľl zavar√≥ k√∂r√ľlm√©ny az volt, hogy a gigantikus st√ļdi√≥ hang√°r-szerŇĪ √©p√ľlet√©t ellept√©k a denev√©rek.

Igaz√°b√≥l a s√∂t√©t miatt nem is igaz√°n tudt√°k azonos√≠tani, hogy mif√©le √°llatok repkedtek a d√≠szletben,csak annyi volt bizonyos, hogy a helyzet - tekintettel arra hogy a Holdon vagyunk - tarthatatlan. Miut√°n a st√ļdi√≥ illet√©kesei int√©zkedtek, el is kezdŇĎd√∂tt a forgat√°s. Kubrick nem apr√≥zta el a munk√°t, egy h√©t alatt az √∂sszes holdfelsz√≠ni jelenetet felvett√©k.

Advertisement

A TMA-1 t√∂mbj√©t a forgat√°st k√∂vetŇĎen egy vatt√°val kit√∂m√∂tt hatalmas fal√°d√°ba helyezt√©k, hogy pontosan egy √©v m√ļlva, a hotelszoba jelenet felv√©telein√©l √ļjra szerephez jusson.

Csontok és zenék

Advertisement

1966 febru√°r 4-√©n Kubrick dem√≥vet√≠t√©st tartott n√©h√°ny MGM-es nagykuty√°nak. Mendelssohn Szentiv√°n√©ji √°lom c. mŇĪv√©bŇĎl v√°gott be al√°festŇĎzen√©t a s√ļlytalans√°g-jelenethez, √©s Vaughan Williams Antarctica szimf√≥ni√°j√°t a holdb√©li d√≠szletben felvett k√©pekhez. A vezetŇĎs√©get lenyŇĪg√∂zte az eredm√©ny (ennek k√©sŇĎbb m√©g jelentŇĎs√©ge lesz).

√Āprilis 23-√°n Clarke, √©s Roger Caras operatŇĎr megl√°togatott egy Nuneaton melletti mag√°n√°llatkertet. Eg√©sz nap felv√©teleket k√©sz√≠tettek a majmok mozg√°s√°r√≥l, gesztikul√°ci√≥j√°r√≥l, amelyeket majd az elŇĎembereket alak√≠t√≥ sz√≠n√©szek koreograf√°l√°s√°hoz terveztek felhaszn√°lni. A csimp√°nzok t√∂bbsz√∂r is fell√∂kt√©k a kamer√°t, egy fiatal gorilla pedig elr√°gta a st√°b egyik k√°bel√©t. MindettŇĎl f√ľggetlen√ľl Clarke-√©k nagyszerŇĪen √©rezt√©k magukat az emberszab√°s√ļak k√∂z√∂tt.

M√°jus 29. A szovjet l√©g√ľgyi attas√© megl√°togatta a forgat√°st. Megn√©zte az ŇĪrhaj√≥ra erŇĎs√≠tett √∂sszes figyelmeztetŇĎ t√°bl√°t, majd f√∂l√©nyesen megjegyezte:

Advertisement

Bizony√°ra tiszt√°ban vannak vele, hogy ezeknek a feliratoknak mind oroszul kellene szerepelni√ľk!

A film utolsó jelenetének felvétele (1967 január)

Az utols√≥ jeleneteket (hotel) 1967 janu√°rj√°ban vett√©k fel, de a film melletti kamp√°ny Amerik√°ban m√°r 66 ŇĎsz√©n elkezdŇĎd√∂tt.

Advertisement

A film zenéjének megkomponálására Kubrick Alex North-ot kérte fel.

Mik√∂zben North l√°zasan dolgozott, Kubrick lassan m√≥dos√≠tgatva eredeti √°ll√°spontj√°n, egyre ink√°bb arra hajlott, hogy a legfontosabb jelenetek alatt klasszikus mŇĪvek sz√≥ljanak. Kubricknak eg√©szen konkr√©t elk√©pzel√©sei voltak errŇĎl, ez volt tetten √©rhetŇĎ m√°r a dem√≥vet√≠t√©sen is. Amikor a rendezŇĎ elŇĎ√°llt terv√©vel a st√ļdi√≥ illet√©kesei fel√©, merev elutas√≠t√°sba √ľtk√∂z√∂tt: ‚ÄúIlyen nagyszab√°s√ļ filmnek norm√°lis filmzene kell.‚ÄĚNorth szorgalmasan kompon√°lt, Kubrick pedig ezzel p√°rhuzamosan saj√°t elk√©pzel√©sei szerint kevert zen√©t a jelenetek al√°.

North, √©s a st√ļdi√≥ vezet√©se mindezzel csak a d√≠szbemutat√≥n szembes√ľlt. Eg√©szen a nyit√≥jelenetig a zeneszerzŇĎ megvolt gyŇĎzŇĎdve arr√≥l, hogy az √°ltala kompon√°lt muzsika csend√ľl fel majd. Kubrick egyszerŇĪen k√©ptelen volt szemtŇĎl-szembe elmondani neki, hogy az √∂sszes szerzem√©ny√©t kihagyta a filmbŇĎl.

Advertisement

A ‚ÄúHoldl√°t√≥‚ÄĚ jelenet a v√©gleges, Kubrick elk√©pzel√©sei szerinti zen√©vel (Richard Strauss):

Itt pedig az Alex Nort-féle verzió.

Döntse el ki-ki maga, hogy Kubrick jól döntött-e, amikor Strausst választott. :))

Advertisement

A filmet 1968 √°prilis√°ban mutatt√°k be. Viszonylag hamar leker√ľlt a mozik mŇĪsor√°r√≥l. A vegyes fogadtat√°s√°t elsŇĎsorban a film √©rtelmezhetetlens√©g√©vel, temp√≥j√°val √©s befejez√©s√©vel magyar√°zt√°k. √Čveknek kellett eltelnie, mire lassan elfoglalta m√©lt√≥ hely√©t a filmmŇĪv√©szet mestermŇĪvei k√∂zt.

Clarke visszaeml√©kez√©seibŇĎl egy√©rtelmŇĪen kirajzol√≥dik, hogy az alapkoncepci√≥t Kubrick √°lmodta meg, majd Clarke - t√∂bbek k√∂z√∂tt - az Ňźrszem c. novella felhaszn√°l√°s√°val l√°tott neki a kerett√∂rt√©net megalkot√°s√°nak. Ezt a tartalmat azt√°n Kubrick betŇĪrŇĎl-betŇĪre √°tr√°gta, majd addig dob√°lta vissza azt Clarke-nak, am√≠g a v√©gleges, neki tetszŇĎ forma √∂ssze nem √°llt (a forgat√°s k√∂zben szinte v√©gig √≠r√≥dott a reg√©ny/forgat√≥k√∂nyv).

Egy k√©sŇĎi interj√ļban Kubrick arr√≥l besz√©lt, hogy igaz√°n j√≥ science-fiction filmet, csak k√∂zepes sci-fi √≠r√≥ mŇĪv√©bŇĎl lehet k√©sz√≠teni. Clarke-nak a forgat√°s idej√©n ellenben arr√≥l besz√©lt, hogy b√°rmit le tud forgatni, amit ember valaha pap√≠rra vetett. Vajon Kubrick a k√∂zepes sci-fi √≠r√≥ alatt Clarke-ot √©rtette?

Advertisement

A regény(ek)

Stanley Kubrick hat√°sa a 2001: Ňįrodisszea c√≠mŇĪ Arthur C. Clarke-reg√©ny v√©gleges form√°j√°ra vitathatatlan. Clarke ezt soha nem is tagadta. Ez a nagy√≠vŇĪ, √∂nmag√°t magyar√°zni nem akar√≥, sz√°mtalan √©rtelmez√©si kiskaput hagy√≥ alkot√°s, melynek koncepci√≥ja Kubrick fej√©ben (az el√©rni k√≠v√°nt hat√°s tekintet√©ben) m√°r a Clarke-al val√≥ elsŇĎ tal√°lkoz√°s elŇĎtt megvolt, egyszerŇĪen megk√≠v√°nta, hogy a rendezŇĎ√≥ri√°s a kor egyik legfelkapottabb tud√≥s-sci-fi √≠r√≥j√°t k√©rje fel, hogy a forgat√≥k√∂nyv√≠r√°s menet√©t folyamatos tudom√°nyos kontroll alatt tartsa.

Advertisement

J√≥l l√°that√≥ a Clarke napl√≥j√°b√≥l kijav√°zott r√∂vid t√∂rt√©netekbŇĎl, esem√©nyekbŇĎl, √©s rendezŇĎi √ļtmutat√°sokb√≥l, hogy Kubrick nem biztos√≠tott semminemŇĪ alkot√≥i szabads√°got a Sr√≠ Lank√°n √©lŇĎ brit tud√≥s-√≠r√≥nak. Term√©szetesen ez nem jelenti azt, hogy a forgat√≥k√∂nyv alapj√°ul szolg√°l√≥ reg√©ny ne lenne Clarke saj√°tja. Csup√°n az nem jelenthetŇĎ ki kellŇĎ bizonyoss√°ggal, hogy Kubrick hat√°sa n√©lk√ľl Clarke ugyanoda jutott volna el az Ňźrszem reg√©nny√© fejleszt√©s√©vel, ahova azt√°n siker√ľlt.

Ha az 1968-as filmalkot√°st vessz√ľk a teljes √örodisszeia-univerzum kiindul√≥pontj√°nak, akkot Clarke m√°r a 2001 reg√©nyv√°ltozat√°ban elkezdte lerombolni a Stan-f√©le √°lomvil√°got. Clarke k√©nyszeresen magyar√°z. A film hotelszob√°ban j√°tsz√≥d√≥ fin√°l√©j√°t is sz√©tsz√°lazza, agyonmagyar√°zza. M√©gis, ez a sok-sok v√°lasz, amit a Kubrick √°ltal nyitva hagyott k√©rd√©sekre kapunk, ki√ľres√≠ti a t√∂rt√©netet. Hi√°ba fejezi be ugyanazzal k√©ppel a reg√©nyt amellyel a film, a film okozta katarzis elmarad.

Bowman

Advertisement

Clarke √∂nmaga foglya. A reg√©ny folytat√°s√°ban, a 2010: Ňįrodisszei√°ban m√°r √°t sem l√©pi a tech-dr√°ma kereteit. Behozza a politik√°t, de ezt is sz√∂rnyen naiv m√≥don teszi. Szovjet-amerikai, nagyon peace, nagyon love leg√©nys√©ggel indul Alex Bowman √©s a Discovery felkutat√°s√°ra. Bowman persze megjelenik(!), figyelmeztet a vesz√©lyre, az √∂nmag√°t megsokszoroz√≥ monolit pedig miut√°n k√∂rbebor√≠tja teljesen a Jupitert, egyszerŇĪen fogja, √©s berobbantja a g√°z√≥ri√°st napnak, √≠gy var√°zsolva inkub√°torr√° Clarke kedvenc holdj√°t, az Eur√≥p√°t. A reg√©ny v√©g√©n HAL √©s Bowman, egy nagyon meghat√≥, √©s √∂nfel√°ldoz√≥ k√ľldet√©s teljes√≠t√©se k√∂zben ‚Äúegym√°sra tal√°lnak‚ÄĚ. Az idegenek kitiltj√°k az embereket az Eur√≥p√°r√≥l.

A 2061: Ňįrodisszei√°ban m√°r igaz√°b√≥l t√∂rt√©net sem kell, azon k√≠v√ľl, hogy az emberek megs√©rtik az Eur√≥p√°ra vonatkoz√≥ tilalmat. Annyira f√∂l√∂sleges √©s semmitmond√≥ k√∂ztes ez a reg√©ny, hogy azt elmondhatatlan.

√Čs v√©g√ľl meg√©rkezt√ľnk a fin√°l√©hoz, a 3001: V√©gsŇĎ ŇĪrodissze√°hoz, amelyet a m√°r nagyon idŇĎs Clarke √≠rt, 1995-96 k√∂rny√©k√©n. M√°r a 10-ben √©s a 61-ben is √©szrevehetŇĎ volt, hogy Clarke mennyire nem tudja kivonni mag√°t a popkult√ļra √©ppen aktu√°lis divatir√°nyzatainak hat√°sa al√≥l, a 3001-ben viszont siker√ľlt olyan dolgokat √∂sszerittyentenie aktu√°lis mozi√©lm√©nyeibŇĎl, hogy egyszerŇĪen leesett az √°llam.

Advertisement

ElŇĎsz√∂r is amitŇĎl Clarke √≥vta Kubrickot, azt itt maga Clarke v√©gzi el: Felt√°masztja az ezer √©ve az ŇĪrben keringŇĎ Poolt, aki term√©szetesen, miut√°n kiolvasztj√°k a szkafander√©bŇĎl, azonnal Bowmant keresi. Orvul lerohanj√°k ezer√©ves f√∂ldi eml√©kei is. Erre j√∂n egy teljesen buta, t√∂rt√©nelmi visszatekint√©sbe √°gyazott vall√°skritikus maszlag, amelyben egy XXI. sz√°zadi reformp√°pa az√©rt lesz a f√∂ld hirtelen legn√©pszerŇĪbb embere, mert ‚Äúhitehagyottk√©nt‚ÄĚ kiteregeti az egyh√°z legpiszkosabb √ľgyeit! Nagy levegŇĎt, tisztelt Spotlighton, √©s bostoni p√ľsp√∂kv√©ren felvil√°gosult, halad√≥ szellemŇĪ olvas√≥k! Az egyh√°zat alapjaiban felforgat√≥ botr√°nyt egy jegyzŇĎk√∂nyvgyŇĪjtem√©ny kisziv√°rogtat√°sa jelenti, amelyeket az INKVIZ√ćCI√ď idej√©n vetettek pap√≠rra... W√°√°√°!!

A reformpápát meg is ölik. Nagyon!

A k√∂vetkezŇĎ sokk akkor √©ri az embert, amikor Poolt felviszik egy a f√∂ldrŇĎl, lifttel (?) is megk√∂zel√≠thetŇĎ kupol√°ba, ahol egy fiatal l√°ny egy s√°rk√°ny, egy mesebeli s√°rk√°ny h√°t√°n rep√ľl k√∂rbe-k√∂rbe, a kertben pedig egy...... A kertben pedig egy..... a kertben pedig egy raptor, mondom egy raptor, mondom: RAPTOR kert√©szkedik..... KERT√ČSZKEDIK!!!!!!!

Advertisement

Az m√°r csak hab a tort√°n, hogy a F√ľggetlens√©g napja befejez√©s√©tŇĎl nem sokban elt√©rŇĎ v√©gkifejletben, a Poollal imm√°ron bar√°ts√°gos HAL - amely m√°r egyes√ľlt Bowmannal a nem tudom milyen t√©rben - v√≠rust juttat a TMA-k k√∂zponti rendszer√©be, megmentve az idegenek hal√°los √≠t√©let√©tŇĎl a F√∂ldet.

Clarke sorozatot z√°r√≥ reg√©ny√©ben val√≥sz√≠nŇĪleg m√°r a szerzŇĎn elhatalmasod√≥ demencia hat√°sa is √©rzŇĎdik. :(

Sz√≥val ha m√©g nem l√°tt√°tok, n√©zz√©tek meg a filmet, √©s ha lehet, ker√ľlj√©tek el a reg√©nyeket.

Advertisement

Clarke

***

Egyed√ľl a koponyabez√ļz√≥s k√©psorokat nem a st√ļdi√≥ban vett√©k f√∂l, hanem egy mezŇĎn, p√°r sz√°z m√©terrel arr√©bb - ez volt az egyetlen eset, amikor Stanley k√ľlsŇĎ helysz√≠nen forgatott. Egy kis plat√≥t emeltek, azon √ľlt a Holdl√°t√≥ (Dan Richter), k√∂r√ľl√∂tte meg csontok hevertek. A mezŇĎ v√©g√©ben aut√≥k √©s buszok haladtak el, de ez a felv√©tel alacsony sz√∂gbŇĎl az √©g fel√© fordulva k√©sz√ľlt, √ļgyhogy nem ker√ľltek be a k√©pbe - Stanleynek √≠gy is le kellett √°llnia egyszer egy rep√ľlŇĎ miatt. A felv√©telt olyan sokszor meg kellett ism√©telni, √©s Dan m√°r annyi csontot t√∂rt sz√©t, hogy att√≥l f√©ltem, kifogyunk a kopony√°kb√≥l. De v√©g√ľl Stanley megel√©gedett az eredm√©nnyel, √©s ahogy elindultunk vissza a st√ļdi√≥ba, csontokat kezdett f√∂lhajig√°lni a levegŇĎbe. ElŇĎsz√∂r azt hittem, puszt√°n a joi de vivre miatt, de azt√°n k√©zikamer√°val filmezni kezdte a csontokat... Amikor befejezte, tov√°bb ballagtunk a st√ļdi√≥ fel√©; de ekkor meg egy seprŇĪt kapott fel, √©s azt kezdte f√∂ldob√°lni a levegŇĎbe. √Čn megint azt hittem, puszt√°n sz√≥rakoz√°sb√≥l csin√°lja; √©s lehet, hogy √ļgy is volt. De ekkor sz√ľletett meg a filmt√∂rt√©net leghosszabb elŇĎrel√©p√©se - a l√°bsz√°rcsontt√≥l a mŇĪholdig eltelt h√°rommilli√≥ √©vet √∂lelte fel a m√°sodperc huszonnegyed r√©sze alatt.

Advertisement

/Arthur C. Clarke/

/Forr√°s/