A konc univerzum√°ban k√≥borl√≥k j√≥l dokument√°lt filmeszt√©tikai √°ll√°sfoglal√°sokkal tal√°lkozhatnak, ha nem is l√©pten-nyomon, de alkalmank√©nt, √©s mindenk√©pp hangs√ļlyosan. Persze valamennyien √©lesen elt√©rŇĎ √≠zl√©ssel b√≠runk. √Čn magam p√©ld√°ul egyn√©l sz√°mosabb alkalommal adtam hangot m√°r azon gyerekes meggyŇĎzŇĎd√©semnek, miszerint a j√≥ filmben igenis legyenek s√°rk√°nyok, bazi nagy g√©p√°gy√ļk, cs√∂cs√∂k √©s vesz√©lyesen vill√≥dz√≥ mut√°nsok; az ide√°lis filmben mut√°ns s√°rk√°nycs√∂cs√∂k is lenn√©nek, mondjuk olyat eddig nem l√°ttam. Vagy legal√°bb sivatagi r√≥ka legyen benne. Meg kam√©leon, vagy m√©g ink√°bb axolotl, mer‚Äô az olyan cuki.
De az√©rt komolyan is szoktam √°m filmeket n√©zni, elmerengek az alkot√°s m√©lys√©geinek m√©lys√©gein √©s magaslatainak magaslatain, s ak√°rha a megakadt homokszem az √≥r√°ban, torlaszolja el az idŇĎ foly√°s√°t bennem egy-egy sorsk√©rd√©s felvet√©se.

Bizony.

Ott van p√©ld√°ul a Clint Eastwood k√©rges arc√©l√©vel celluloidba √°lmodott t√∂rv√©nyen k√≠v√ľli Josey Wales. Aki mindig √ľgyel, hogy az ellens√©geinek a szem√©be s√ľss√∂n a Nap. Neki meg a h√°ta m√∂g√∂tt legyen. √Čs akkor egyszer csak a m√©lys√©g sz√©d√≠tŇĎ √∂rv√©nye ny√≠lik meg l√°bam elŇĎtt, s meg akarom v√©gre az eg√©szet √©rteni. Mert mi van, ha egyszer el√©ri a nyugati partot az a s√∂t√©t pej kanca, √©s nincs m√°s ir√°ny, mint a Kelet? Vagy csak egy pillanatra kihagy a figyelem, √©s a v√©gtelen Pr√©ri illata fel√© fordulva t√©r nyugov√≥ra hŇĎs√ľnk. √Čs j√∂n az ellens√©g, √©s ŇĎ ott √°ll, tekintete a messze Keleten elŇĎbukkan√≥, vak√≠t√≥an narancssz√≠n vill√≥dz√°st vallatja, √©s m√°r tudja, hogy ennek a tetves napnak reszeltek; v√°gtat√≥ alm√°sdereseken k√∂zelednek a fekete kalapos gonoszok, gyermekei lem√©sz√°rl√≥i, sŇĎt: m√©g a kuty√°t is, a rohad√©kok! √Čs a h√°tunk m√∂g√∂tt m√°r t√©nyleg nincs semmi de semmi, csak a rohadt nagy, √≥ce√°nk√©ken z√ļg√≥ √≥ce√°n, meg a lass√ļdad lebegŇĎ, l√°gy fingszag.