Mondj√°k, hogy a gyerekkori √©lm√©nyek meghat√°roz√≥ak. Eg√©sz √©let√ľnkre kihat√°ssal lehetnek olyan apr√≥s√°gok, mint egy √°tlagosn√°l b√°trabban √©s bŇĎs√©gesebben dekolt√°lt √≥v√≥n√©ni, vagy egy megfelelŇĎ pillanatban elejtett megjegyz√©s arr√≥l, hogy Vicuska √°ll√≠t√≥lag szereti a Mot√∂rheadet. Nem besz√©lve az √≥vodai jelekrŇĎl. A v√°rosszerte Kos√°rferi √©s L√©tragabi n√©ven (el)ismert entit√°sok mes√©lhetn√©nek errŇĎl, ha akarn√°nak, de t√∂bbnyire nem teszik. Mert a Kos√°rok m√°r csak ilyenek.

Minden k√©sŇĎbbi, esetleg dehoneszt√°l√≥nak hat√≥ megjegyz√©sem ellen√©re most szeretn√©m lesz√∂gezni, hogy a katicabogarak cukik. Nem felt√©tlen√ľl az √Āzsi√°b√≥l orvul behurcol√≥dott harlekinkatic√°kra (avagy ahogy a gyerek nevezi: a ford√≠tott katic√°ra) gondolok, sokkal ink√°bb a teljesen hagyom√°nyos h√©tpettyesre. Teh√°t itt √©s most kijelentem, hogy a katic√°k t√°rsadalmi megbecs√ľl√©sre √©rdemes j√≥sz√°gok √©s pont. √Āmde!

Mostanra tal√°n mindenki ki√≥kuml√°lta, hogy az √≥vodai √©vei elej√©n j√°r√≥ kis Sz√©pl√°bi (27,6 kg) jele bizony a katica volt. Sz√©pl√°bi k√ľl√∂nben fi√ļ, ezt √©rdemes lesz√∂gezni. Persze volt ennek elŇĎnye, ez eltagadhatatlan, hiszen p√©ld√°ul felismerhetŇĎ, egy√©rtelmŇĪen azonos√≠that√≥ katic√°t rajzolni, h√≠mezni, r√©zbe metszeni vagy zs√≠rkr√©t√°val tap√©t√°ra √°lmodni sokkal k√∂nnyebb √©s h√°l√°sabb feladat, mint ugyanez mondjuk gy√∂ngysorral, ceruzaelemmel vagy rot√°ci√≥s kap√°val. SŇĎt hat√°rozottan eml√©kszem, hogy n√°lunk tiszt√°n technikai okokb√≥l kifoly√≥lag Szilvarobi is K√©kalmarobi volt, ami tal√°n m√©g s√ļlyosabb teher, mint Katicabandik√©nt √©lni, pl√°ne hogy falumban, a festŇĎi Szabadsz√°ll√°son am√ļgy az ink√°bb sz√°mos, mint sz√°mtalan birkaj√≥sz√°g k√∂zismerten gonosz tekintetŇĪ vez√©r√©nek is Bandib√°r√°ny volt a neve, m√©g ha kos volt is. √Čs bizony, k√©sŇĎbb is, Katicabandik √©s Vir√°gpetik ezreivel egy√ľtt √©lt√ľk meg az elemi rajong√°st, amikor az ‚ÄúEgy bog√°r √©lete‚ÄĚ c. rajzfilmben Fick√≥, a rendk√≠v√ľl szimpatikus hatl√°b√ļ gyakorlatilag mindenkinek beverte a pof√°j√°t, aki megpr√≥b√°lta ŇĎt felszedni, csak mert aki katica, az biztosan l√°ny (is). √Čs akkor m√°r szinte f√©lve utalok azokra az idŇĎnk√©nt szem√©lyesked√©sig fajul√≥ vit√°kra (‚Äú√ďv√≥n√©ni, te buta vagy!‚ÄĚ), amelyek sor√°n egy√©rtelmŇĪen √©s olykor nyersen kellett az ist√°pol√°sunkra kirendelt, sajnos kellŇĎk√©ppen nem k√©pzett tanerŇĎ figyelm√©t felh√≠vni a t√©nyre, hogy elfogadhatatlan megold√°s a hetedik, p√°ratlanadik p√∂tty√∂t valamelyik sz√°rnyra rakni, nem pedig k√∂z√©pre. Nyomor√©k, hib√°s, f√©loldalas Katicabandik√©nt l√©tezni ugyanis m√©g borzalmasabb, mint rendes, szab√°lyos Katicabandik√©nt. S a t√©ny, hogy v√©g√ľl a p√∂tty a sz√°rnyfedeleket elv√°laszt√≥ vonalra ker√ľlt, egy √©letre meghat√°rozta a konfliktusok felv√°llal√°s√°nak sz√ľks√©gszerŇĪs√©grŇĎl alkotott elveimet.

Meg hogy miért utálom a tetveket.