Mint az k√∂zismert, legal√°bbis Hermesz Triszmegisztosz h√≠rhedett Tabula smaragdina-ja √≥ta, amik√©nt fent, √ļgy lent is. Csod√°lkozhat-e teh√°t azon b√°rmely f√∂ldi haland√≥ - igen, igen, bele√©rtve bizony a ny√°jas olvas√≥t is -, hogy az elemi par√°nyok szervezŇĎd√©s√©nek als√≥bb szintjein ugyanazokkal a probl√©m√°kkal kell szemben√©znie minden rendszeralkot√≥ r√©szegys√©gnek, mint a magasan szervezett emberi t√°rsadalmakban?

Ugye nem.

Vegy√ľk p√©ld√°ul a Pauling-f√©le elektronegativit√°si rendszert mint tipikus p√©ld√°t. Azt m√°r az √≥v√≥d√°ban mindenki megtanulja, hogy az elektronegativit√°s egy viszonysz√°m, azaz √∂n√°ll√≥ k√©miai jelent√©se √©s m√©rt√©kegys√©ge nincs is. Ak√°rha az emberi l√©nyek √©rdek√©rv√©nyes√≠tŇĎ k√©pess√©ge. M√©rt√©ke alapvetŇĎen k√©t t√©nyezŇĎtŇĎl f√ľgg. Az egyik az az elektronaffinit√°s, amely megmutatja, mennyi energia sz√ľks√©ges ahhoz, hogy egy elektront felv√©ve negat√≠v t√∂lt√©sŇĪ ionn√° alakuljon az atom. Teh√°t a kapcsolat l√©tes√≠t√©se m√°r a legelemibb szinteken is energiaig√©nyes folyamat, bizonyos szerkezeti jellegzetess√©gek √©s tulajdons√°gok determin√°lj√°k: √∂ssze√°llni egy tŇĎl√ľnk merŇĎben szokatlan √©s elt√©rŇĎ illetŇĎvel bizony energia- √©s tŇĎkebefektet√©st ig√©nyel. A m√°sik meghat√°roz√≥ t√©nyezŇĎ az ioniz√°ci√≥s energia, amely egyszerŇĪen azt mutatja meg, mennyi energi√°ra van sz√ľks√©g, hogy magunkr√≥l leszak√≠tsuk a feleslegesnek √©rzett r√©szeket. JelemzŇĎen, hab√°r az elŇĎzŇĎvel ellent√©tes folyamat, m√©gis ugyan√ļgy energiaig√©nyes. Ez ut√≥bbi folyamat megk√∂nny√≠thetŇĎ, ha bizonyos, a reakci√≥k aktiv√°l√°si energi√°j√°t megk√∂nny√≠tŇĎ szem√©lyek, √ľgyv√©dek vagy kataliz√°torok, beseg√≠tenek a folyamatba. Legy√ľnk azonban bizonyosak affelŇĎl, ez az eb√©d sem lesz ingyen. Mit is jelent h√°t, ha sem hozz√°nk l√°ncol√≥dni, sem tŇĎl√ľnk elszakadni nem k√∂nnyŇĪ? Nyilv√°nval√≥an erŇĎs √©rdek√©rv√©nyes√≠tŇĎ k√©pess√©gekre utal mindez.

A k√©mi√°t √©rtŇĎk tiszt√°ban vannak vele, a k√©miai √©s az emberi kapcsolatokat is a k√©t szem√©ly egyedi tulajdons√°gai √©s a tulajdons√°gok k√∂z√∂tti elt√©r√©s m√©rt√©ke hat√°rozz√°k meg. Azok az elemek, amelyek gyeng√©k, ha egym√°ssal kapcsolatba l√©pnek, a k√∂z√∂s javakatat, szem√©lyis√©g√ľk, karakter√ľk eleve is gyenge morzs√°it bedobj√°k egy nagy, k√∂z√∂sen kialak√≠tott kispolg√°ri √©rdekhalmazba, amely azt√°n, l√©v√©n kellŇĎk√©pp gyenge √©s b√°rmilyen helyzethez j√≥l alak√≠that√≥, √∂ssze is tartja ezt a kis csapatot. A vesztesek t√∂megei k√©pl√©keny, alak√≠that√≥, √°m massz√≠v √©s sz√≠v√≥s anyagg√° csom√≥zhat√≥ak, ak√°rha a f√©mes k√∂t√©s t√°rsadalmi lek√©pez√©s√©t l√°tn√°nk. Az ilyen kapcsolat lehet tart√≥san boldog √©s megnyugtat√≥an sz√ľrke, a felsz√≠nen persze csillog√≥.

Ha az erŇĎs a gyeng√©vel ker√ľl kapcsolatba, az atomok szintj√©n ugyanaz j√°tsz√≥dik le, mint amikor a P√°sztorok a nyilv√°nval√≥an sz√ľletett l√ļzer nemecsekernŇĎk √ľveggoly√≥ira mozdulnak r√°: a kisebbek egyetlen vigasza, hogy a sz√°jukba ragadt gitt miatt lehetŇĎs√©g√ľk sincs, hogy azt kinyitva m√©g nagyobb bajba sodorj√°k magukat. A v√©geredm√©ny pedig egy √ľveggoly√≥kkal gazdagabb gyŇĎztes, az anion, √©s egy megal√°zott vesztes, a kation. A pszichol√≥gi√°ban j√°rtasak m√°r tudj√°k, egyfelŇĎl a kondependens √©rz√©s, m√°sfelŇĎl a hatalom m√°mora kov√°csolja eggy√© ezt a p√°rost. A rendszer olvad√°spontja magas, valahol a f√ľst√∂lt s√≥darral tark√≥n csŇĪr√©s fokozat k√∂zel√©ben bomlik fel v√©gk√©pp az √∂sszetart√≥ erŇĎ.

K√©miailag a leg√©rdekesebb mindenk√©pp a kovalens emberi kapcsolatok k√∂re, ahol legal√°bb k√∂zepesen erŇĎs akarat√ļ, kicsit k√ľl√∂nb√∂zŇĎ egy√©nek tal√°lkoz√°sakor a kellŇĎ erŇĎf√∂l√©ny megl√©te h√≠jj√°n kompromisszumokra lehet sz√ľks√©g. Hogy ki mennyit ad a k√∂z√∂sbe, az az egyes atomok elektronegativit√°s√°nak f√ľggv√©nye. Min√©l nagyon a k√ľl√∂nbs√©g, ann√°l ink√°bb kezd a dolog egy ionk√∂t√©sre eml√©keztetni. A term√©szetben ez a k√∂t√©s a leggyakoribb √©s a legerŇĎsebb is egyben.

Advertisement

K√ľl√∂n√∂sen sz√©p p√©ld√°ja az egy√ľttmŇĪk√∂d√©snek a sz√©n-monoxidban vagy a ci√°ng√°zban megfigyelhetŇĎ, dat√≠v (adakoz√≥) kovalens k√∂t√©s. Ilyenkor, hogy a k√∂z√∂s √©let l√©trej√∂hessen, az egyik f√©l aj√°nlja fel a kapcsolathoz sz√ľks√©ges valamennyi k√∂tŇĎ elektront. √Čn √ļgy hiszem, ezekben az esetekben a dot√°lt elemnek legal√°bb 95C-s elektronp√°ly√°i vannak. M√©gis, rendk√≠v√ľl meghat√≥ az ilyen odaad√°s.

Am√ļgy jellemzŇĎen mindk√©t p√©ldabeli dat√≠v vegy√ľlet erŇĎsen m√©rgezŇĎ.