Amilyen szörnyen érzem magam, talán még a házi barack sem biztos, hogy visszahoz az élők közé. Biztosan azért kaptam a sorstól a büntetést, mert vasárnap délelőtt nyírtam füvet, ami maga a hét főbűn.

Ilyenkor minden apró segítség jól jön (kérdezzétek erről Gyurcsány Ferencet..., engem meg a szóviccekről ne). És hát nem is olyan túl parányi segítségem akadt!

Amikor pénteken megláttam az emailt, miszerint citerion just uploaded a video, igen,

citerion just uploaded a video (!!!!!!!!!!!!),

szoborba faraghatatlanul mélységesen türelmetlenné váltam, ugyanis a videónak hűlt linkjét találtam már csak a tyúb vonatkozó fejezetében. A zenekar közösségimédia-oldalát ellenőrizve megnyugodtam, hogy valami lesz majd, úgyhogy vártam. Toporzékolva. Rhapsodion a címe, de tökmindegy, biztosan jó lesz, csak jó lehet!

Aztán elérkezett a vasárnap, és azóta is a hatása alatt vagyok. Vessetek a zenerovatok vérzivataros flekktengereibe, imádom a Citeriont. Zseniális volt az első, le sem merem írni, 2011-ben megjelent zenés videójuk is a szájenszfiksön űrpálinkafőzővel, és most bazmeg

Advertisement

Megmentik A Világot A Pusztulástól.

Annyit tudok a Citerionról, amit innét és innét olvastam, és ez nekem pont jó. Merem állítani, hogy még az egyébként nem igazán létező Békés megyei lokálpatriotizmusom sem igazán befolyásol. Egyszerűen:

El. Vagyok. Bűvölve.

A FiiO E10K-n a basszuskapcsoló bekattintva, a HD 569 a fejemen, a Youtube ismétlésre állítva, és már nem is várom a csodát.